Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. május 6 (171. szám) - Az Alkotmánybíróság ügyrendjéről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - DR. KÓNYA IMRE (MDNP):
2868 Mindez azt jelenti, és tisztelettel javaslom is a Háznak - amennyiben erre fogadókészség van , hogy az általános vitát ma ne zárjuk le, és ne is a házbizottság ajánlásának megfelelő szerdai időpontig hagyjunk a módosító indítványok benyújtására lehetőséget, hanem az általános vitát a tisztelt Ház halassza el legalább egy héttel, hogy időközben magával az Alkotmánybírósággal vagy annak képviselőivel is tudjuk egyeztetni azokat a módosító indítványokat, amelyek nyilvánvalóan nem az Al kotmánybíróság ellenében, hanem az Alkotmánybíróság érdekében születnének. Köszönöm a figyelmet. (Taps.) ELNÖK (dr. Füzessy Tibor) : Köszönöm szépen. Megkérdezem a tisztelt Házat, vane kifogá s az elhangzott javaslat ellen, amely azt tartalmazza, hogy tulajdonképpen előre meg nem határozott időpontig halasszuk el az általános vitát. A most jelentkezőknek természetesen még megadom a szót. (Nincs jelentkező.) Nincs kifogás. Akkor megadom a szót K ónya Imre úrnak, a Magyar Demokrata Néppárt képviselőjének. DR. KÓNYA IMRE (MDNP) : Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Toller Lászlóhoz szeretnék kapcsolódni: valóban, a patkó mindkét oldalán vannak bizonyos kérdések, amelyekben egyetértés mutatkozik az Alkot mánybíróság ügyrendjének tárgyalása kapcsán. Mindenekelőtt ilyen az a megállapítás, hogy a jelenlegi jogi rendezés aggályos. Nem jó az a rendezés, amely szerint az alkotmányban méltatlanul kevés rendelkezés van az Alkotmánybíróságról, ugyanakkor van egy ké tharmados alkotmánybírósági törvényünk, amely sajátos módon az Alkotmánybíróság ügyrendjének a meghatározását szintén a parlamentre bízza, de úgy, hogy a javaslatot az Alkotmánybíróság készíti el. Ez valóban fából vaskarika, valóban nagyon nehéz jogilag ke zelni a jelenlegi törvényi - vagy ha tetszik, alkotmányos - rendezést. Ennek ellenére ez a hatályos törvény! Tehát itt két dolog van. Egyrészt egyetértünk abban, hogy az alkotmányozás során felül kell vizsgálni ezt a rendelkezést, és - ahogy az előbb Dávid Ibolya részletezte - az alkotmányban valóban egy részletes rendelkezést kell megszabni, az alkotmányba be nem tehető részekre vonatkozóan egy alkotmánybírósági törvényt kell megszabni, és a valóban ügyrendi jellegű kérdéseket - a belső szervezeti, működés i kérdéseket - az Alkotmánybíróságra kell bízni. Viszont ha ez a véleményünk, akkor úgy gondolom, hogy az Alkotmánybíróságra tartozónak ítélt, szervezetiműködési kérdésekre vonatkozó, valóban ügyrendi részekhez - amelyek ebben a törvényjavaslatban vannak - nem lenne célszerű nagy terjedelmű módosító indítványokat benyújtani, annál is inkább, mert az Alkotmánybíróság évek óta ezek szerint a belső ügyrendi szabályok szerint működik. (18.10) Nem vonatkozik ez természetesen azokra a paragrafusokra, amelyek val óban nem belső szervezeti működésre vonatkozó kérdések. Én is ezt a kettőt látom ilyennek, amire Dávid Ibolya is hivatkozott: a kötelező ügyvédi képviselet kérdését és az úgynevezett ideiglenes intézkedés kérdését. A kettő közül az ügyvédi képviseletre von atkozóan még van az alkotmánybírósági törvényben olyan rendelkezés, amely kvázi felhatalmazza az ügyrendi törvényt, hogy eljárásjogi szabályt is rendezzen, amikor valami olyan rendelkezés van az alkotmánybírósági törvényben, hogy az alkotmánybírósági eljár ásra az általános polgári eljárási szabályokat az alkotmánybírósági és az ügyrendi törvényben megfogalmazott kivételekkel kell alkalmazni. Tehát az alkotmánybírósági törvény az ügyrendi törvényt is felhatalmazza, nem kifejezetten a belső szervezeti, működé si, hanem a kifelé ható, tehát a kívülállókra is kötelezettségeket, jogokat megállapító rendelkezések meghozatalára is az eljárás körében. Ide akár besorolható a kötelező ügyvédi képviselet is. Természetesen nem vitatom azt, amit Dávid Ibolya előadott, hog y azért ez nem tipikusan belső működési szabályzat, de az kétségtelen, hogy itt van valamiféle felhatalmazás. Ilyen felhatalmazást viszont nem tartalmaz az ideiglenes intézkedés vonatkozásában, és ez valóban olyan kényes kérdés, valóban olyan jelentős kérd és, amit semmiképpen nem szabad egy ügyrendi törvény keretében
