Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. május 6 (171. szám) - Az ülés megnyitása - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - HORN GYULA miniszterelnök:
2841 megkezdőd nek a csatlakozási tárgyalások a NATOval. Voltak itt különféle vélemények. Én elfogadhatatlannak tartom azt, amikor valaki szembeállítja az Európai Uniót a NATOval, és fordítva. A kettő nem helyettesíti egymást, mind a kettőnek más és más a funkciója. A NATO is megfogalmazza legalapvetőbb feltételeit, követelményeit: ez a gazdaság érettsége, a demokrácia szilárdsága és természetesen a honvédelem, a nemzetvédelem terén a NATO követelményeihez való igazodás. Kétféle kritika jelenik meg Magyarországról: az e gyik az, hogy megszabadultunk egy tömbtől, a Varsói Szerződéstől, miért akarunk egy másik katonai szervezethez csatlakozni; a másik, hogy túl sokba kerül ez a csatlakozás. Hadd mondjam az elsővel kapcsolatban azt, hogy végül is nemcsak közös védelmi szerve zet a NATO, hanem a fejlett országok szervezete, és ilyen értelemben Magyarország számára első ízben nyílik esély egy ilyen közösséghez való csatlakozásra. Arról nem is szólva, hogy a NATOn belül a döntések konszenzussal, demokratikus módon születnek, és valódi biztonsági garanciát jelentenek. Ami pedig a nemzeti védelmi kiadásokat illetik: a NATO egész története arra utal, hogy sokkal hatékonyabb és bizonyos mértékig olcsóbb a közös védelmi erő, mint ha az egyes tagállamok külön fejlesztenék. Hadd említse m meg, hogy ma Magyarországon a bruttó nemzeti termék 1,4 százalékát fordítjuk a honvédelemre. Ez azt jelenti más szóval, hogy évenként és fejenként 63 dollárt. A NATOtagállam Olaszországban ugyanez az arány, tehát nem több, mint nálunk; és még négy NATOtagállam van, ahol hasonló az arány, mint Magyarországon a védelmi kiadások terén. De mondhatok egy másik példát is, hogy a szomszédos Ausztriában, ahol ugyan 0,9 százalék a GDPben a katonai kiadás, volumenében, összegben háromszor annyit költenek a honvé delemre, mint Magyarország. Márpedig senki nem vitatja, aki egy kicsit közelebbről is ismeri a magyar hadsereget vagyis annak eszközeit, hogy a magyar honvédelem eszközei, felszereltsége szinte teljes felújításra szorul. Márpedig ezt mi, saját erőnkből ali gha tudjuk nagyobb áldozatok nélkül végrehajtani. Tehát ezért is rendkívül fontos, hogy az egész csatlakozási folyamatban megfelelő szerephez jussunk, és megfelelő szerephez jusson a NATO védelmi ereje. Tehát hangsúlyozni szeretném mind az EUval, mind a N ATOval kapcsolatban, hogy ugyanakkor ez a szomszédokkal összefüggésben csökkenti a potenciális feszültségek lehetőségét. Éppen ezért ez a kormány mindvégig, kezdettől fogva támogatta a szomszédos országok felvételét, csatlakozását mind a NATOhoz, mind az Európai Unióhoz. Ez közös érdek. Természetesen majd a két szervezet fogja eldönteni, hogy kiket preferál; de meggyőződésem szerint ez azért is rendkívül fontos, mert ez lehetőséget ad arra, hogy közelebb kerüljünk az európai normák és követelmények teljes ítéséhez. Itt szeretném hangsúlyozni azt is, hogy párbeszédet kívánunk folytatni az orosz vezetéssel a NATOtagsággal összefüggésben. Mi abban vagyunk érdekeltek, hogy Oroszország modernizálódjon, belső helyzete stabilizálódjon; és természetesen készek vag yunk a párbeszédre, anélkül, hogy bárki jogot formálna arra, hogy helyettünk döntse el az integrációs szervezetekhez - beleértve a NATOt is - történő csatlakozás kérdését. Végül annyit szeretnék mondani, hogy itt is, tehát a NATOhoz való csatlakozás ügyé ben is kialakul egy menetrend, olyan menetrend, amely reményeink szerint lehetővé teszi két, maximum három éven belül a csatlakozást. Mindezekkel összefüggésben a kormány egy tudatos stratégiát alakított ki, ehhez megteremtette a szervezeti feltételeket. M i a jövőben is foglalkozni fogunk - mint kormány - a bizalmatlanságot vagy meg nem értést sugalló, tartalmazó nyilatkozatokkal, azért, hogy megnézzük, ezeknek a nyilatkozatoknak milyen racionális magjuk van, és természetesen erről tájékoztatni fogjuk a köz véleményt is. Ezért is tartom ezt rendkívül fontosnak.
