Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. április 30 (170. szám) - A Budapest Bank részére juttatott 12 milliárd forint állami támogatás körülményeinek vizsgálatáról szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - BAUER TAMÁS (SZDSZ): - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - KÓSA LAJOS (Fidesz):
2825 Köszönöm a szót. Azt hiszem, hogy Keller László talán félreértelmezi vagy rosszul értelmezi, hogy ez a lépés része volte a bankkonszolidációs folyamatn ak vagy sem. Ez a kérdés szerintem el is dönti, hogy volte itt mérlegelési jogköre a kormánynak vagy nem volt. Szerintem volt mérlegelési jogköre. Ha ugyanis a Budapest Bank a konszolidációs folyamat részeként kapott volna valamilyen tőkejuttatást, bármil yen konszolidációs kötvényt vagy papírt, akkor ez a papír még a mai napig is nála ketyegne, vagy esetleg valamilyen más módon került volna sor ennek visszajuttatására vagy cseréjére. Itt nem erről volt szó. Itt a kormány szerintem szabad akaratából, semmil yen előzetes kötelezettségvállalás nélkül mérlegelt ebben az ügyben, és úgy döntött, hogy erre a tőkejuttatásra sor kerül. Tehát azt hiszem, hogy ebben a kérdésben a kormánynak igenis volt mérlegelési jogköre, az akció nem képezte részét a bankkonszolidáci ós folyamatnak, és ebben a kérdésben szerintem azok a személyek felelősek, akik ennek a túllépésnek a következményeit, főleg jogszabályi következményeit nem mérlegelték. Köszönöm szépen. ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Kétperces reagálásra kap lehetőséget Bauer Tamás, SZDSZ. BAUER TAMÁS (SZDSZ) : Köszönöm szépen. Tisztelt Képviselőtársaim! Azt szeretném elmondani, hogy alapjaiban örültem Varga Mihály képviselőtársunk felszólalásának. Egyrészt mert végre egy olyan, higgadtan és korrektül érvelő felszólalást hallott unk, amely mentes volt azoktól az indulati és egyéb vitaelemektől, amelyek ezen téma vitájában eddig az ellenzéki hozzászólásokat általában jellemezték. Azért is örültem, mert világossá tette: abban nincs vitája a kormánypárti felszólalókkal, hogy az állam ot kár nem érte e tranzakció következtében, és abban sem volt vitája, amit hangsúlyozott a jelentés is és a kormánypárti felszólalók, hogy senki anyagi előnyhöz nem jutott ennek nyomán. A vita nyilvánvalóan arról szól, hogy törvényességi szempontból rendbe n volte az az eljárás, amire itt sor került. Ez egy messze vezető vita, amiben Varga Mihály előadta saját érveit, a kormánypárti hozzászólók előadták a saját érveiket, és kiki, ha tudja követni ezt a vitát és alaposan odafigyel, akkor meg tudja ítélni, h ogy kinek van igaza. Engem Varga Mihály nem győzött meg. De ez nem baj, örülök neki, hogy korrektül és higgadtan adta elő a maga érveit. Mi is előadtuk a magunk érveit, és ebből kiki dönthet. De a lényeges kérdésben, hogy a magyar polgárt nem érte kimutat ható kár ebben az esetben, nem vitte haza senki az állam pénzét, és nem süllyesztett el állami 12 milliárdot a Budapest Bank széfjébe senki - mert volt ilyen hozzászólás itt a parlamentben , hogy ebben nincs köztünk vita, ennek nagyon örülök. Köszönöm szé pen. ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Köszönöm szépen. Megadom a szót Kósa Lajos képviselő úrnak, Fidesz. KÓSA LAJOS (Fidesz) : Köszönöm a szót, elnöknő. Elnöknő! Tisztelt Képviselőtársak! A Budapest Bank 12 milliárdos állami tőkejuttatását vizsgáló bizottság tagj aként szeretnék hozzászólni ehhez a vitához. Azonban nyilvánvalóan támaszkodom azokra a hozzászólásokra, amelyek a Fidesz részéről eddig elhangzottak a vitában, nevezetesen Pokorni Zoltán és Varga Mihály hozzászólásaira. Tehát minden, az általuk érintett k érdésre nem szeretnék kitérni. Ugyanis megosztottuk egymás között a munkát abban az értelemben, hogy a problémahalmaz egyegy szeletét igyekeztünk bemutatni a tisztelt Háznak. Akkor, amikor a Budapest Bank vizsgálóbizottságot a parlament felállította, akko r egy nagyon világos és jól határolt felhatalmazást adott ennek a vizsgálóbizottságnak. S azok a képviselőtársak, akik felszólalnak a Budapest Bank vitában, az általános vitában, azok persze nem kell hogy tekintetbe vegyék ezt, de ezt elfelejteni és úgy ér velni, mintha ez a világos és lehatárolt felhatalmazás nem létezne, úgy gondolom, nem helyes álláspont. Arról van ugyanis szó, hogy példának okáért a bizottság nem azt kapta felhatalmazásul a parlamenttől, hogy vizsgálja: általában az egész folyamat eredmé nyeként a magyar államot értee kár vagy nem érte kár a Budapest Bank privatizációja során.
