Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. április 30 (170. szám) - A Budapest Bank részére juttatott 12 milliárd forint állami támogatás körülményeinek vizsgálatáról szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - KELLER LÁSZLÓ (MSZP):
2817 állam r észéről, hiszen a konszolidációs program kidolgozásához újabb tőkeemelést helyezett kilátásba, éppen azért, hogy a tőkemegfelelési mutató a pénzintézeti törvényben előírt szintet elérje. Nos, ezekből megalapozottan következtethetünk arra, hogy bizony a 12 milliárd egy be nem fejezett folyamat része volt. Megítélésem szerint tehát nem szakítható ki a 12 milliárd forintos tőkejuttatás abból a folyamatból, amelynek kezdőpontja 1992 decembere, a hitelkonszolidáció, és befejező pontja 1995 decembere, a sikeres p rivatizáció volt. Abból a folyamatból, amelynek keretében az állam kényszerűen több mint 350 milliárd forint banki követelést kezelt, vagy úgy, hogy a követelést megvásárolta, majd értékesítette, vagy úgy, hogy tőkét emelt és ezzel párhuzamosan hozzájárult a követelések leírásához, vagy éppen alárendelt kölcsöntőkével emelte a tőkemegfelelési mutatót abból a folyamatból, amelynek kamatkövetkezményeit húsz éven keresztül kell viselnie a költségvetésnek, abból a folyamatból, amelynek eredményeként lassan megt eremtődnek a feltételek ahhoz, hogy a bankok kielégítő mértékű tőkével, a nemzetközi normáknak megfelelően minősített portfolióval, valamint megfelelő mértékű kockázati céltartalékkal rendelkezzenek és nyereségesen működhessenek. Ha pedig ez így van, akkor az értékelés sem szorítkozhatott volna a 12 milliárdos tőkejuttatásra csupán, hanem indokolt lett volna számba venni a konszolidáció összes lépését, állomását. Mivel ez meghaladja a jelentés tárgykörét, csak arra szeretném felhívni a figyelmet, hogy az 19 94. év végi lépések közvetlenül 1993 decemberében meghozott döntésből eredeztethetők, annak természetes következményei. Abban, hogy ez annak idején akkora vihart kavart és a bizottság felállításához vezetett, talán az is szerepet játszott, hogy a politika szereplői nem tudták kellően kontrollálni a konszolidációs folyamatot, hiszen csak a mai kormánynak és éppen Bokros Lajos pénzügyminisztersége idején sikerült olyanná formálnia a konszolidációs szerződéseket, amelyek alapján egy ellenőrzési rendszer hatéko nyan működtethető. Mindenképpen szólni kell a számviteli törvényhez való viszonyról, hiszen a jelentés azt sugallja, hogy a tranzakció során a számviteli törvény azért megsértésre került. Szeretném hangsúlyozni, hogy itt a Háznak nem a Budapest Bank Rt. kö nyvelését kell megítélni. A jelentés szempontjából nagyon fontos számviteli fogalom a teljesség elve, mert éppen ezen elv szerint nemcsak azokat a gazdasági eseményeket szükséges lekönyvelni, amelyek az adott naptári évre vonatkoznak, hanem azokat is, amel yek a mérlegforduló napját követően, de még a mérleg elkészítését megelőzően váltak ismertté, továbbá, amelyek a mérlegforduló napjával lezárt év gazdasági eseményeiből erednek, a mérlegforduló napja előtt még nem következtek be, de a mérleg elkészítését m egelőzően ismertté váltak. Tehát a mérlegforduló napját meg kell különböztetni a mérleg elkészítésének időpontjától. Ellenzéki képviselőtársaim érvelésében ez nem minden esetben különült el. Persze nem hiszem, hogy azért, mert ezt nem ismerik, hanem azért, mert így hihetőbbé tehető érvelésük. 1994 decemberében az akkori pénzügyminiszter a jelentésben is említett nyilatkozatban a kormánydöntésre alapozva arra vállalt kötelezettséget, hogy a bank negatív eredménytartalékát, ami nem a gazdálkodás miatt negatív , rendezi. A nyilatkozat nem szólt a rendezés konkrét módjáról, csak jelezte a hitelkonszolidációs államkötvény rendelkezésre tartását. Ezt a tulajdonosi nyilatkozatot 1994. évre kellett lekönyvelni. Szeretném felhívni a figyelmet arra is, hogy a teljesíté s még a mérleg elkészítésének időpontja előtt meg is történt, hiszen 1995. február 24én megszületett a megoldás is, amelynek eredményeként az ÁV Rt. 12 milliárd forint tőketartalékátadásával megvalósult a bank tőketartaléknövelése. Az 1994. évi nyilatko zatot és az ÁV Rt. Budapest Bank Rt. közötti megállapodást szervesen összekötötte az állam nevében eljáró pénzügyminiszter és az ÁV Rt. között létrejött adásvételi szerződés. Tehát a nyilatkozat és a megállapodás ugyan összefüggő, de mégis két különböző
