Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. április 30 (170. szám) - A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló törvényjavaslathoz benyújtott módosító javaslatokról történő szavazás - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - DR. FODOR ISTVÁN honvédelmi minisztériumi államtitkár:
2789 hiszem, ez nem szükséges, a szavazás erről tanúskodni fog. Aki egy kicsit is figyelemmel kíséri a médiákat vagy meghallgatta képviselők felszólalásait a hivatásos állomány kereseti viszonyairól, az illetményrendszer mielőbbi bevezetéséne k indokairól, az tudja, illetve tudhatja, hogy e tekintetben van tennivalónk. Ez a törvényjavaslat célmeghatározásában a preambulumban is megfogalmazódik. Ebben ugyanis az olvasható, hogy idézem: "Az Országgyűlés elismerve a hivatásos szolgálattal járó nag yobb áldozatvállalást és az azzal arányban álló erkölcsi és anyagi megbecsülés indokoltságát stb., alkotja meg a törvényt." A törvényelőkészítés teljes időszaka alatt arra törekedtünk, hogy a hivatásos állomány számára az ország teherbíró képessége függvé nyében olyan életfeltételeket biztosítsunk, amelyek az életpálya kiszámíthatóságára is tekintettel, vonzóvá teszik e terhes, sok nehézséggel és megpróbáltatással járó közszolgálatot. A törvényjavaslat és benne az illetményrendszer elfogadásával, majd fokoz atos bevezetésével e célt elérhetjük. E helyen is szeretném hangsúlyozni, hogy a kormány elismeréssel adózik a fegyveres szervek hivatásos állományának helytállásáért, munkásságáért, amiről az ország biztonsága érdekében nap mint nap bizonyságot tesz, s am iért joggal tarthat igényt az ezzel arányos megbecsülésre. Nem áll ezzel ellentétben az a tény, hogy a költségvetés teherbíróképességére tekintettel az előterjesztés 1999. január 1jére célozta meg kötelező jelleggel az illetményrendszer teljes körű alkalm azását. Javasolja ezt a kormány azért, mert az illetményrendszer teljes körű alkalmazása 24 milliárd forintos forrástöbblet biztosítását feltételezi a költségvetés részéről. Szeretném azonban hangsú lyozni, miszerint maga az eredeti előterjesztés sem zárja ki annak lehetőségét, hogy a források egy részének megléte esetén már 1997ben és 1998ban fokozatosan bevezetésre kerüljön az új rendszer. E lehetőségre egyértelműbben utal a bizottsági ajánlás 544 . pontjában szereplő módosító javaslat. Ezért a kormány ezt a módosító javaslatot támogatja. Mindezeken túlmenően fel kell hívnom a figyelmet arra, hogy az új illetményrendszer bevezetésétől függetlenül az éves bérpolitikai intézkedések keretein belül a kö zszolgálati szféra egészét érintő soros, évenkénti bérfejlesztéseknek differenciált elosztása oly módon, hogy az emelés aránya az alacsonyabb jövedelmi kategóriákban jelentősen meghaladja a felső jövedelmi kategóriákét, egyrészt tendenciájában önmagában is az új rendszert vetíti előre, másrészt egy szervezeten belül csökkentheti a feszültségeket. Ezt a honvédség ez évi bérfejlesztésének tapasztalatai alapján is alá tudom támasztani. Tisztelt Országgyűlés! Nem kívánok érveket újólag felsorolni azon rendelkez ések alátámasztására, amelyek vonatkozásában a kormány a vitában elhangzott felvetések figyelembevételével is fenntartotta eredeti álláspontját. Ám kormánypárti és ellenzéki képviselők együttes támogatásával várhatóan a módosító javaslatok megváltoztatják az előterjesztést. (18.40) E körben három ponton nem sikerült megtalálni a kompromisszumot: az egyik a nyugdíjkorhatár kötelező érvénye; a másik az állami vezetők - tehát államtitkárok, helyettes államtitkárok - szolgálati viszonyáról és az ezzel együtt já ró rendfokozati pótlékról történő lemondása; a harmadik pedig a nyomozói pótlék kérdése. Mindhárom kérdésben fejet hajtunk a törvényhozói akarat előtt. Befejezésül az előterjesztő tárcák nevében megköszönöm a tisztelt Ház aktivitását, részvételét a vitában , a törvény végső formájának bölcs, kompromisszumokkal történő kialakításában. A kormány úgy érzi, hogy köszönettel tartozik a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak nemcsak példamutató helytállásukért, áldozatvállalásukért, hanem azért a türelemé rt is, amelyet 1992től napjainkig tanúsítottak ennek a törvénynek a meg nem születése kapcsán, és amelyre apellálunk azért, mert a törvény jótékony hatásainak fokozatos kiteljesedése további két esztendő folyamán várható. A vitában elhangzottak alapján mo ndhatnám azt is, hogy az Országgyűlés hasonlóan ítéli meg azt az áldozatvállalást, amelyet a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjai az ország mindennapi
