Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. április 30 (170. szám) - A nemzetközi bűnügyi jogsegélyről szóló törvényjavaslathoz benyújtott módosító javaslatokról történő szavazás - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - DR. CSIHA JUDIT igazságügyi minisztériumi államtitkár:
2785 között előadta, hogy így a nemzetközi bűnügyi jogsegélyügyek intézése egy intézményhez kerülne, így a költségvetés számára jelentős megtakarítás érhető el, valamint hogy a külföldi partnereknek problémát jelenthet, hogy kihez fordulnak jo gsegélykérelmükkel. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy ilyen probléma nem mutatkozott, ezzel szemben a javaslat elfogadása esetén a következő helyzet állna elő. Figyelemmel arra, hogy a bűnügyi együttműködés során számos olyan jogsegély iránti meg keresés érkezik, melyek teljesítése jellegüknél fogva csak az ügyészség, illetve az ügyészség közreműködésével a rendőrség hatáskörébe tartozik - mint például házkutatás , nyilvánvaló, hogy ezek teljesítése továbbra is ügyészi, illetve rendőrségi feladat maradna és ennél fogva hiába érkeznének megkeresések az igazságügyi miniszterhez, azokat illetékes ügyintézés végett meg kellene küldeni a legfőbb ügyésznek. Ez felesleges közbeiktatás lenne. A külföldi hatóságok által kért eljárási cselekmények végrehajtá sa során az eljáró hatóságnak a Be. szigorú garanciákkal körbevett szabályai szerint kell eljárni. A nyomozó hatóságot pedig az igazságügyi miniszter alkotmányos helyzeténél fogva nem utasíthatja. Hasonló a helyzet a magyar nyomozóhatóságok és az ügyészség ek külföldre irányuló jogsegélykérelmei esetén is. Az igazságügyi miniszternek nem partnere egy városi ügyészségi ügyész, az onnan érkező eljárási jogsegélyt kérő megkeresések indokoltságát az igazságügyi miniszter nem hivatott megállapítani, és probléma esetén nem áll módjában megfelelő korrekciót sem kérni. Mindez a javaslat elfogadása esetén az adminisztráció megnövekedését, megkettőzését eredményezné, hiszen a Legfőbb Ügyészségen továbbra is biztosítani kellene az ilyen ügyekkel foglalkozók létszámát, az Igazságügyi Minisztériumban fel kellene emelni a tisztviselők létszámát és ez jelentős költségtöbblettel járna és ráadásul nem is egyszerűsítené az ügyintézést. Éppen ellenkező hatást érne el. Több módosító javaslat érintette a törvényjavaslat szövegezé sét. Ezek közül számos megszívlelendő a kormány számára. Ugyanakkor némelyiket nem tudtuk elfogadni, mert álláspontunk szerint a javaslat szövege szakmailag pontosan indokolt tartalmiságon alapuló szabatos fogalmakat tartalmaz. Itt köszönöm meg dr. K. Cson tos Miklós képviselő úrnak a törvényjavaslat egészét végigfésülő javaslatait, melyekkel segített szövegének pontosabb, cizelláltabb megalkotásában. Dr. Kutrucz Katalin képviselő asszony módosító javaslata arra irányult, hogy a politikai bűncselekmények kör éből kategórikusan kizárja a szándékos emberölést, illetve a szándékos emberölést is magában foglaló bűncselekményeket. Bár a képviselő asszony javaslata szélesebb kört zárt ki a politikai bűncselekmények köréből, azonban ez a felfogás teljes mértékben meg felel a kormány törekvéseinek, hiszen mint az az általános vita alatt is szóba került, a közeljövőben a Magyar Köztársaság is tagjává szándékozik válni a terrorizmus visszaszorításáról szóló Európa Tanácsi egyezménynek, mert bizonyos bűncselekményeket ugy ancsak kirekeszt a politikai bűncselekmények köréből. Néhány gondolat erejéig külön szeretnék foglalkozni azon felvetésekkel, melyek csak az általános vita során hangzottak el, ezekkel kapcsolatban azonban módosító indítványt nem nyújtottak be. Elsősorban dr. Balsai István képviselő úr felvetéseire kívánok reagálni. A képviselő úr megítélése szerint rossz a cím, hiszen tartalmilag anyagi és eljárásjogi kérdések is szabályozást nyertek benne. Nem véletlen, hogy Európában mindenütt bűnügyi jogsegélyről szóló törvénynek nevezik az ilyen típusú belső szabályokat és ezek ugyanazokról az intézményekről rendelkeznek, mint a kiadatási eljárás, felajánlás stb, mint az általunk benyújtott törvényjavaslat. (18.20) A kettős állampolgárságú magyar állampolgárok kiadatásá val kapcsolatos felvetésre meg kívánom említeni, hogy a jelenleg hatályos büntető törvénykönyv is tartalmaz olyan rendelkezést, mikor egy magyar állampolgárt büntetőeljárás felajánlása útján egy külföldi állam igazságügyi hatalma alá bocsátanak. Így a Btk. 8. § (2) bekezdése szerint a magyar állampolgár elleni
