Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. április 30 (170. szám) - Dr. Torgyán József (FKGP) - dr. Suchman Tamás tárca nélküli miniszterhez, valamint az ipari és kereskedelmi miniszterhez - "Eldöntötték-e már, milyen sorsuk lesz az oroszlányiaknak?" címmel - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - AKAR LÁSZLÓ pénzügyminisztériumi államtitkár:
2750 vagyontárgyak köre is bizonytalan. Az energiaprivatizáció mindenütt nagy horderejű ügylet. Külö nösen így van ez ott, ahol a gazdaságnak szinte ez az egyetlen ágazata. Oroszlányban az energiaszektor a legnagyobb foglalkoztató. Ezt a szerepét ugyanakkor csak jelentős beruházások mellett tudja fenntartani. A hőerőmű eddig a bányára épült, aminek tovább i működtetése 3,5 milliárd forint fejlesztéssel lehetséges. Mivel magas kéntartalmú szenet bányásznak, a jövőben elkerülhetetlen a környezet védelme; az erőmű ezt a szenet csak több száz millió forintos környezetvédelmi beruházás mellett használhatja fel. A bánya tehát a privatizáció ballasztja. Ha nem együtt adják el az erőművet és a bányát, a bánya sorsa megpecsételődik, több ezer munkahely szűnik meg. Oroszlányban a munkanélküliségi ráta már ma is 12 százalék. A kormányzat közömbösségét is jelzi, hogy a körzet MSZPs képviselője egy április 12ei fórumon általában nem a mindenkit nyomasztó helyi gondokkal, hanem a Kisgazdapárttal és főleg annak vezetőjével foglalkozott. Igaz, homályos ígéretet tett az erőmű és a bánya együttes eladására, de rögtön hozzáte tte, hogy véglegesen ősszel döntenek. Ez a válasz a bánya vezetőit sem nyugtatta meg. Az eseményekkel való sodródás helyett tudatosságra van szükség. Ide tartozik az is, hogy semmiképpen nem szabad a már meglévők mellé újabb válságrégiót létrehozni. Bármif éle átalakítás tehát csak úgy valósulhat meg, ha az esetlegesen kieső munkahelyek pótlására van részletes és megalapozott elképzelés, és erre állami forrásokat különítenek el. Kérdezem tehát a miniszter urat, eldöntöttéke már, milyen sorsuk lesz az oroszl ányiaknak. Várom a válaszát. Köszönöm szépen. (Taps a Kisgazdapárt soraiban.) ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Köszönöm szépen. Megadom a szót Akar László pénzügyminisztériumi államtitkár úrnak. AKAR LÁSZLÓ pénzügyminisztériumi államtitkár : Tisztelt Elnök Asszony ! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! A kérdésre nagyon egyszerűen válaszolhatok, mert ezzel a témával már a Népszava '96. április 26ai száma is foglalkozott az "Újra meghirdetik az erőműveket" című cikkben. A lényeg ott is megtalálható, így most bizonyo s tényeket meg kell ismételjek. Az energiaprivatizáció nem most, hanem már '95 októberében elérte Oroszlányt, amikor a villamosenergiaipar valamennyi társaságát - köztük az oroszlányi hőerőművet és bányát is magában foglaló Vértesi Erőmű Rt.t - egyidejűl eg ajánlottuk fel értékesítésre stratégiai befektetők részére. Az eredmény ismeretes: a privatizációs forduló általános sikere mellett eredménytelennek kellett nyilvánítani több erőművi társaság, így a Vértesi Erőmű Rt. értékesítését is. A Vértesi Erőmű Rt .re nem érkezett értékelhető vételi ajánlat. A Vértesi Erőmű Rt. privatizálásának kérdése nemcsak az oroszlányiakat érinti. A társasághoz négy erőmű tartozik az oroszlányin kívül, tatabányai és dorogi telephelyekkel, és a társaság tulajdonában van a mányi bánya is az oroszlányi bányák mellett. Tudatában vagyunk annak, hogy a társaság sorsa Oroszlányt érzékenyebben érinti, mint a többi települést, mert az itteni bányákban foglalkoztatott 3800 bányász és az erőmű 800 dolgozója képezi a társaság létszámának z ömét, és ismert az is, hogy Oroszlányban az energiaszektor a legnagyobb foglalkoztató. Kétségtelen tény, hogy az integrált bányák jelentősen megnehezítik a társaság értékesítését, és ezért a stratégia kidolgozása során felvetődött egy bánya nélkül történő értékesítés változatának vizsgálata is. Képviselő úr is utal a rendkívül bonyolult helyzetre, amikor bemutatja, hogy a 3,5 milliárd forint értékű bányászati fejlesztés magas kéntartalmú szénforrást eredményezne, ami további jelentős erőművi környezetvédelm i beruházások megvalósításával lenne felhasználható. Ezeket a fejlesztéshez szükséges tőkéket csak a teljes energiaciklusban érdekelt stratégiai beruházó képes biztosítani.
