Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. április 30 (170. szám) - Dr. Torgyán József (FKGP) - a miniszterelnökhöz és az igazságügy-miniszterhez - "A jogalkotás tervszerűsége, illetve tervszerűtlensége" címmel - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. CSIHA JUDIT igazságügyi minisztériumi államtitkár:
2740 társadalmi szervezetek, az érdekképviseleti szervezetek, valamint a fővárosi és megyei önkormányzatok javaslatait? 4. Mikor számolt be legutóbb a fenti törvény 22. §ának megfelelően az igazságügyminiszter a kormánynak? Várom a vál aszát, államtitkár asszony. (Taps az FKGPfrakció soraiban.) ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Köszönöm szépen. Megadom a szót dr. Csiha Judit államtitkár asszonynak. DR. CSIHA JUDIT igazságügyi minisztériumi államtitkár : Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt H áz! Kedves Képviselőtársaim! Tisztelt Frakcióvezető Úr! Frakcióvezető úr a jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény vonatkozó rendelkezéseit idézve a kormány tervszerű jogalkotási tevékenységének hiányát kifogásolja. A jogalkotási törvény a maga korában k étségkívül előremutatóan szabályozta a jogszabályelőkészítés menetét. A többpártrendszeren alapuló parlamenti demokrácia parlamentjének működése azonban össze nem hasonlítható a rendszerváltozás előtti Országgyűlés tevékenységével, mely utóbbi mindössze n éhány napot ülésezett évente. Míg a jogalkotási törvény előkészítésénél figyelembe vehető időszakban, így például 1985ben 8, 1986ban 5 törvényt fogadott el az Országgyűlés, addig például 1995ben 67 új törvényt alkotott és 59 törvénymódosítást hozott meg . Mindez annak a következménye, hogy a rendszerváltozást követően megindult a jogrendszer radikális, teljes körű átalakítása, s ez még napjainkban sem fejeződött be. A körülmények változása merőben új helyzetet teremtett a jogszabályalkotás ütemezése kapcs án is. Elmondható tehát, hogy a jogalkotási törvény fölött eljárt az idő. A szabályozás anakronisztikus jellegét mi sem bizonyítja jobban, mint amit Torgyán képviselő úr maga is említett, hogy a kormány - melynek működése négy évre szól - e törvény szerint öt évre szóló jogalkotási programot kellene hogy elfogadjon. Joggal merülhet fel ezek után a kérdés, hogy ha a jogalkotási törvény idézett rendelkezései a megváltozott körülményekre nem alkalmazhatók, akkor miért nem történik meg azok módosítása. Tekintve , hogy a törvénynek nemcsak az idézett szabályai váltak időközben túlhaladottá, az Igazságügyi Minisztérium a törvény átfogó felülvizsgálatát elvégezte, és megállapította, hogy az alkotmány módosítása nélkül nincs lehetőség a jogalkotási törvény korszerűsí tésére. Ilyenek például a törvényhozási tárgyak meghatározása, a kétharmados törvények számának csökkentése és más szabályok. Mint az közismert, alkotmánymódosítást ez idő szerint nem terjeszthetünk az Országgyűlés elé. Kétségtelen tény ugyanakkor, hogy a jogszabályalkotás tervezhetőségéről nem szabad lemondani. A tervezés alapját a kormányprogram jelenti, mely megjelölte az 199498 közötti időszak jogalkotási feladatainak fő irányát. A kormány ez évben is benyújtotta az 1996 első félévére szóló, havi bontá sban elkészített törvényalkotási programjavaslatát, mely a törvényjavaslatok benyújtásának várható időpontjára és a szabályozás terjedelmére vonatkozó utalásokat is tartalmazza. Tehát azt tudom mondani, hogy a kormány hat havi, vagyis féléves jogalkotási p rogramokat készít. Persze hosszabb távra szóló tervek is jellemzik a kormány jogalkotási munkáját az Európai Unióhoz való csatlakozásra történő stratégiai felkészülés területén. Az elmúlt évben a kormány átfogó, több évre szóló jogharmonizációs programot f ogadott el, valamint kialakította az Unió egységes belső piacának követelményeihez való igazodás hároméves munkatervét. E programok a törvényalkotási programjavaslatok elkészítésekor is figyelembevételre kerülnek. Ilyen körülmények között tehát nem kellően megalapozott a törvényjavaslatok szakmai előkészítetlenségéről beszélni, hiszen csak hadd utaljak arra, hogy az előző évi jogalkotási tervben épp az Unióval kapcsolatosan tervezett tizenöt törvényt maradéktalanul megalkotta az Országgyűlés.
