Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. április 30 (170. szám) - Dr. Torgyán József (FKGP) - a pénzügyminiszterhez - "Miért játszanak át állami pénzeket bankvezérek zsebébe?" címmel - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - AKAR LÁSZLÓ pénzügyminisztériumi államtitkár: - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. TORGYÁN JÓZSEF (FKGP): - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - AKAR LÁSZLÓ pénzügyminisztériumi államtitkár:
2732 ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Köszönöm szépen. Kétperces viszontválaszra megadom a szót Akar László államtitkár úrnak. AKAR LÁSZLÓ pénzügyminisztériumi államtitkár : Tisztelt Elnöknő! Tisztelt Ház! Tisztelt Frakció vezető Úr! Az ön kérdése tulajdonképpen két részre bontható. Az egyik, hogy a Magyar Hitel Bankkal kapcsolatosan egyáltalán milyen tranzakciók történtek. Amiről ön beszél, az nem azt jelenti, hogy 11 milliárd forintot bárki kifizetett volna a Magyar Hitel Banknak. Arról van szó, hogy kezességvállalás történt 11 milliárd forint nagyságrendig. Hogy ebből ténylegesen mennyi kerül majd beváltásra, azt nem tudjuk, ki fog derülni a későbbiekben. Egyébként erre természetesen a megfelelő parlamenti felhatalmazás al apján kerül sor, tehát amilyen felhatalmazást a kormány a költségvetési törvényben megkapott. Az ügy másik része, hogy milyen érdekeltségi rendszerben dolgozik a Magyar Hitel Bank vezérigazgatója. Szeretném ezzel kapcsolatban elmondani, hogy a pénzvilágban teljesen szokásos - sajnos Magyarországon még nem eléggé, de más, igazán fejlett piacgazdaságokban igen , hogy a menedzsereket tulajdonrésszel teszik igazán érdekeltté abban, hogy az ő gondolkodásuk, az ő érdekviszonyaik pontosan megegyezzenek a tulajdon osok érdekviszonyaival és gondolkodásával. (14.20) Hiszen egy menedzser és ráadásul egy első számú menedzser esetében nagyon fontos, hogy ő ne csak pillanatnyi összefüggésekben gondolkodjon, hanem a tulajdonosok vagyonát igyekezzen maximálisan gyarapítani. Tehát nem elég pusztán, pláne egy fix fizetés, de még egy nyereségtől függő valamiféle jutalom sem, hanem az az igazi, ha a tőke hosszú távú gyarapításában teremtünk nála érdekeltséget. Tehát azt gondolom, hogy ebből a szempontból abszolút korszerű megold ás az, ha ezt beépítik egy menedzsernek az érdekeltségi rendszerébe. Mondjuk, ahogy az újságból ezt lehet tudni, ez elég szélsőségesen történt meg az érintett személy esetében, hiszen egészen minimális folyó fizetést kap csak, és az érdekeltsége ebben muta tkozik. Én ebben nem látok semmiféle kivetni valót. (Taps a bal oldalon.) ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Egyperces viszontválaszra megadom a szót Torgyán József képviselő úrnak. DR. TORGYÁN JÓZSEF (FKGP) : Köszönöm a szót, elnök asszony. Nagy örömömre szolgálna államtitkár úr, ha a hályogot leoperálhatnám a szeméről, ugyanis olyan bankokról van szó, ahol a bank vagyona nem nőtt, hanem csökkent, hiszen a jelen esetben is erről van szó, mégis a bankvezér zsebébe vándorolnak ennek a pozitívumai. Jelen esetben is tíz milliárd forintos állami garancianyújtás következtében jutott abba a helyzetbe a bankvezér, hogy az ő részvényeinek az árfolyama növekedjék. Ez egyértelműen azt jelenti, hogy költségvetési pénzeknek a bankba való pumpálásából egy szűk kör lesz a haszonélve ző, ami egyértelműen erkölcsileg és üzletileg is az állam, a költségvetés szempontjából negatívum. (Taps a jobb oldalon.) ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Viszontválasz illeti meg az államtitkár urat, megadom a szót. AKAR LÁSZLÓ pénzügyminisztériumi á llamtitkár : Tisztelt Ház! Arra azért szeretném felhívni a figyelmet, hogy ennek a nagybanknak és sok más nagybanknak a vezérigazgatói az elmúlt hat évben súlyos milliókat vettek fel, miközben ezeket a bankokat több száz milliárd nagyságrendben kellett kons zolidálni. Ebből a szempontból azt gondolom, hogy ez a konstrukció nagyon jó, hiszen itt egy fillérhez nem jutott még az érintett vezérigazgató. Ha újsághíreknek hinni lehet, akkor minimálbérért dolgozik, tehát tizenpárezer forintért havonta. Akkor jut maj d pénzhez, ha sikerült rendbe raknia a bankot, és az igazi rendbe rakása ennek a banknak akkor fog bekövetkezni, hogyha majd privatizálható is lesz.