Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. április 30 (170. szám) - A magyar közlekedéspolitikáról és a megvalósításához szükséges legfontosabb feladatokról szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - DR. LATORCAI JÁNOS, a KDNP
2699 Tisztelt Képviselőtársaim! Természetesen a négy főirány nem alternatívákat jelent és nem bizonytalanságon alapszik. Ahogyan az elérendő cél sem - mint hallottuk már több felszólalásból is - fogalmazható meg precízen és elég kifejezően egyetlen mondatban, úgy természetesen a célok elérési irányai sem fejezhetők ki egyetlen mondatban. Az előterjesztett határozati javaslatban a kormá ny azt kéri az Országgyűléstől, hogy értsen egyet a határozatban megjelölt közvetlen és közvetett eszközök felhasználásával. Természetesen egy nemzetgazdasági ágazat politikáját nem lehet néhány mondatba zsugorítani. De nem lehet olyan részletekkel sem ter helni, ahogy azt Torgyán József képviselőtársam felsorolta, hiszen ez pontosan a lényeg kiemelését veszélyeztetné. Az őáltala felsorolt igényeket majd e politika alapján az úttervező, a vasúttervező mérnökök és a menetrendkészítők fogják részleteiben kidol gozni. Tisztelt Országgyűlés! Tudva, hogy közlekedési ágazatunknak e közlekedéspolitikában körvonalazott fejlesztése létkérdése a magyar gazdaságnak, azt javaslom, támogassuk országgyűlési határozattal is a fejlesztési stratégia főirányait és az ehhez szük séges eszközrendszert. Vitassuk meg, ha kell, javítsuk és fogadjuk el egyetértéssel a kormány határozati javaslatát. Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypártok padsoraiból.) ELNÖK (dr. Füzessy Tibor) : Köszönöm szépen. Megadom a szót Latorcai János képvise lő úrnak, a Kereszténydemokrata Néppárt vezérszónokának. Utána soron következik Kósa Lajos úr, a FideszMagyar Polgári Párt vezérszónoka. DR. LATORCAI JÁNOS , a KDNP képviselőcsoport részéről: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Miniszter Úr! Tisztelt Képviselőtár saim! Szakértők egybehangzó véleménye szerint egy ország jövőjét, kapcsolódási feltételét közvetlen és tágabb értelmű környezetéhez meghatározóan infrastrukturális ellátottságával, illetve e tekintetbeli fejlesztési céljaival lehet jellemezni. Éppen ezért számos fejlett ország infrastruktúrafejlesztésre alapozott gazdaságpolitikát dolgozott ki és a jóléti államot ennek szempontjai alapján fejlesztette. Sajnálatos módon nálunk mind a mai napig egy ilyen parlamenti szinten elfogadott gazdaságpolitikai koncep ció még nem készült. Természetesen ennek hiánya nem gátolhatja, hogy a magyar közlekedéspolitika és az annak megvalósításához szükséges legfontosabb feladatok számbavétele, valamint bemutatása megtörténhessen. A mostani vita tárgyát képező közlekedéspoliti ka kidolgozása, ahogy azt miniszter úrtól már hallhattuk, még 1992ben indult el, majd széles körű szakmai érdekképviseleti és államigazgatási egyeztetés eredményeként véglegesedett. A kialakított stratégiai célrendszer az előzőek alapján vélhetően találk ozik a társadalmi elvárásokkal, megfelel hazánk külpolitikai érdekeinek, lehetővé teszi a honvédelmi igények érvényesítését, elősegíti a társadalmigazdasági célkitűzések megvalósítását és kiemelt figyelmet fordít a környezet megóvására. Tisztelt Képviselő társaim! Az előterjesztés a történelmi előzményekről, a magyar közlekedés helyzetéről, annak strukturális jellemzőiről, az alágazati jellemzőkről tett megállapításai és azoknak a fejlett, valamint a közepesen fejlett országokhoz való viszonyítása a tényleg es helyzetet korrekt módon tükrözi. Mivel a válságövezetekből sikerországgá való átalakulás egyik fő feltételének a szakértők az infrastruktúraellátottságon belül is az ország közúti hálózatát tekintik, célszerű az e területi jellemzőinket kicsit pontosít ani. (10.50) Állami közúthálózatunk hossza - ahogy azt az előterjesztés is rögzíti - mintegy 30 ezer kilométer. Ebből megközelítően 6750 kilométer a főút, de a főúthálózatból mindössze 320 kilométer az autópálya és csak jóindulatúan 100 kilométer az autóút . Közúthálózatunk jellemzői pedig semmi esetre sem tekinthetők európai szintűeknek, hiszen mintegy 800 kilométeren kimerül a kétforgalmi sávos út kapacitása, ami rendszeres torlódást eredményez, 1500 kilométer főút beépített területen halad, ami balesetves zélyt és fokozott
