Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. április 30 (170. szám) - A magyar közlekedéspolitikáról és a megvalósításához szükséges legfontosabb feladatokról szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - DR. LOTZ KÁROLY közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter:
2688 Az áruszállítá s terén előnyben részesítjük a vasúti, a vízi és a kombinált szállítást, összhangban az Európai Unió törekvéseivel. Ennek fejlesztéséhez szükségesnek tartjuk a logisztikai központok kialakítását, amelyek a különböző szállítási módok összekapcsolásával elős egítik a gazdaságossági és környezetvédelmi célok együttes elérését. Tisztelt Képviselőtársaim! A sokoldalú előkészítő munka eredményeit, tapasztalatait összegezve a közlekedéspolitika a következő négy egyenrangú stratégiai irán yt fogalmazza meg: az Európai Unióba integrálódás elősegítése, a szomszédos országokkal az együttműködés feltételeinek és az ország kiegyensúlyozottabb térségi fejlődésének elősegítése, az emberi élet és a környezet védelme, végül a hatékony, piackonform k özlekedésszabályozás. Európai integrálódásunk alapfeltételeként a fő tranzitirányokban mielőbb ki kell építeni a gyorsforgalmi úthálózatot. A határokat elérő autópályákon új, nagy kapacitású átkelőhelyeket kell nyitni. Korszerűsíteni kell a vasúthálózatot, kiemelten kezelve a BudapestHegyeshalom és a BudapestKelebia vonalakon a sebesség növelését, valamint a TriesztKijev kiemelt közlekedési folyosó részeként a Szlovénia felé irányuló vasúti kapcsolat megteremtését. (9.50) Megoldandó feladat a dunai vízi út európai szabványoknak megfelelő kiépítése, az országos jelentőségű kikötők fejlesztése. Szükség van a repülőterek forgalmi igényekhez igazodó fokozatos fejlesztésére. A Ferihegyi repülőteret alkalmassá kell tenni a távlati utasforgalmi igények kielégíté sére, és reményeink szerint egy középeurópai utaselosztó központ kialakítására. A légiforgalmi szolgálatok fejlesztésével elérendő a hazai légtér európai szintű biztonsága. Ezek a célkitűzések a közlekedéspolitikai alapelveket követően benyújtott, de már elfogadott légi közlekedésről szóló törvény hatálybalépésével jogszabályi formában is megjelentek. Fontos stratégiai törekvésünk, hogy a közlekedés egyaránt segítse a szomszédos országokkal gazdasági kapcsolataink élénkítését, határainkon belül pedig a ter ületi különbségek csökkentését. Különösen fontos erről szólnom akkor, amikor a tisztelt Országgyűlés törvényt alkotott a területfejlesztésről és a területrendezésről. A területi egyenlőtlenségek mérséklése, a hátrányos területi adottságok javítása elképzel hetetlen a közlekedés fejlesztése nélkül. Térségfejlesztési terveinknek megfelelően tekintettel kell lennünk a közlekedéspolitikában megfogalmazott fő fejlesztési irányokra, amelyek egyébként a helyi és az országos igények számbavételén és összehangolásán alapulnak. Sok a tennivalónk az emberi élet és a környezet védelmének érdekében. Biztonságosabbá kell tenni a közúti közlekedést és csökkenteni a balesetek számát. Környezetvédelmi célkitűzéseink között szerepel az egyes áruszállítási formák közötti együtt működés javítása, a kombinált áruszállítás részarányának jelentős növelése. El kell érnünk, hogy csökkenjen az emberi egészséget közvetlenül károsító anyagok kibocsátása, mérséklődjék a közlekedés légszennyező hatása. Ennek érdekében szigorúbb, a nemzetköz i gyakorlatban elfogadott emissziós normákat kívánunk alkalmazni. A lakott területek védelmét célozza a városokat, községeket elkerülő utak építése, valamint a nehézgépjárművek forgalmának korlátozása. Környezetünk védelmét, a hazai szükségletek kielégítés ét és a nemzetközi kötelezettségek teljesítését célzó fejlesztéseinket gazdaságossági szempontoknak és a piac követelményeinek szem előtt tartásával kell megvalósítanunk. A gazdaságpolitika célkitűzése a piac további térnyerésének biztosítása a közlekedés területén is. Ugyanakkor az államnak az ágazat működőképességéért a jövőben is felelősséget kell vállalnia. Az Európai Unió átlagos személygépkocsiellátottságának mintegy felét teszi ki a hazai motorizációs szint, ezért a lakosság mindennapi, rendszeres u tazási szükségleteinek kielégítésében a
