Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. április 30 (170. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - DR. TÍMÁR GYÖRGY (FKGP): - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - DR. KELEMEN ANDRÁS (MDF):
2672 A második fontos kérdés, amiről említést tett: a kommunikációs stratégia. Szeretném elmon dani önnek, hogy ebben az évben indult be komoly anyagi eszközökkel a kommunikációs stratégia megvalósítása. Több Európa Napot tartottunk már eddig. Épp ezen a héten is tartunk Veszprémben egy Európa Napot. Számtalan konferenciát, szemináriumot szervezünk, televíziós adásokat folytatunk, tehát működik ez a dolog. Végezetül utolsó mondatként, létrejött az integrációs államtitkárság, tehát az ön által hiányolt központi koordinációnak az első, legfontosabb intézménye megvalósult. Köszönöm szépen. (Taps a kormá nypártok padsoraiban.) ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes) : Én is köszönöm. Megadom a szót Tímár György úrnak, a Független Kisgazdapárt frakcióvezetőhelyettesének. (8.40) DR. TÍMÁR GYÖRGY (FKGP) : Igen tisztelt Elnök Asszony! Igen tisztelt Képviselőtársaim! Amikor Európát keressük, akkor elsősorban azt kell tudomásul vennünk, hogy Európa bennünk van. Személy szerint mindannyiunkban ott a lehetőség és a lehetőség elvetése is. Ugyanis - megítélésem szerint - az Európához való tartozottság nem holmi földrajzi va gy gazdasági kapcsolat, hanem a saját emberségünknek, embertársaink velünk való egyenértékűségének a ténye. Annak a ténye, hogy nem akarjuk a másik embert semmilyen módon hátrányba szorítani, kényszeríteni, de ugyanakkor önmagunkat sem vagyunk hajlandók me galázni bárki előtt. Az európaiság az alapvető emberi jogok diszkriminációs tényleges gyakorlatának a korszaka. Ezt még nagyon sok jelzővel lehetne felruházni. Hivatkozhatnék az emberi gondolkodás hajnalára, amikor is kőtáblába vésve, az akkori szemléletek nek megfelelően isteni kinyilatkoztatásnak deklarálták az Európához, az emberséghez, az emberiség egyenjogú tagságához való kapcsolódást. Ma ezt az alapvető emberi jogok alkotmányunkban is deklarált tézisei fejezik ki. Tehát akkor, amikor mi - a papírforma szerint - közeledünk Európához, akkor a saját becsületünkhöz kell közelednünk. Nem szabad célt téveszteni és továbbra is magunkon viselni a negyvenötven évi diktatúra azon szándékát, amely génhibássá és kifilézetté próbálta tenni a mi magyar társadalmunk at. Köszönöm. (Taps a jobb oldalon.) ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes) : Én is köszönöm. Megadom a szót Kelemen András úrnak, a Magyar Demokrata Fórum frakcióvezetőhelyettesének. DR. KELEMEN ANDRÁS (MDF) : Köszönöm a szót, elnö k asszony. Arra szeretném felhívni a tisztelt Ház figyelmét, hogy nemcsak a magyar társadalomban van bizonyos távolságtartás - legalábbis részben - attól a folyamattól, amelyik az európai integrációhoz vezet, hanem bizony észlelhető ez a nyugateurópai áll amokban is növekvő ódzkodás formájában. Különösen az utóbbi egy évben lehet egyre erősebben érzékelni, hogy növekszik az esetleg Keletről érkező olcsó munkaerőtől való félelem, hogy az élelmiszerexport esetleg veszélyezteti a hazai élelmiszertermelést - n os, ezek a félelmek megerősödtek. Annyira, hogy gyakran találkoztam egy olyan torz hangsúlyú propagandával is, amely olyan segélyezésről beszél Európa keleti térfelét illetően, amelybe - amikor az összeget kikerekítik - a hitelfelajánláson kívül gyakorlati lag belekerül a működőtőke, a Phareprogram és a humanisztikus segély egyaránt; tehát nem pusztán a segélyezés, hanem gyakorlatilag az invesztíció, a befektetés is. Valójában mi a helyzet? Ha megnézzük a számadatokat, nyilvánvalóan azt látjuk, hogy állampo lgáronként 8 ECU jut a Phareból számunkra. Ha ezt összehasonlítjuk a görögöknek, az íreknek vagy a portugáloknak juttatott 18 milliárd ECU/év összeggel - amit a strukturális és kohéziós
