Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. április 29 (169. szám) - Az erdőről és az erdő védelméről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása és elnapolása - A természet védelméről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - DR. DANIS GYÖRGY (SZDSZ):
2655 Mindez sok általános érvényű tanulság levonását teszi lehetővé: nem kisebb jelentőségűeket, mint hogy tiszteletben kell tartani a természet törvényeit és alkalmazkodni kell hozzájuk; meg azt, hogy becsüljük meg job ban a tudást és a munkát, és azt, hogy mindez csak úgy megy, ha összefogunk, idősek és fiatalok, szegények és jómódúak, városban és faluban élők, így vagy úgy gondolkodók. Mert a nagy kérdések megoldásáról mindannyian egyformán gondolkozunk, és jó volna, h a egyformán is cselekednénk. Én a törvényjavaslattal általában egyetértek, és ajánlom részletes vitára. Köszönöm. (Szórványos taps a bal oldalon.) ELNÖK (dr. Füzessy Tibor) : Köszönöm. Bernáth Varga Balázs képviselő úr elállt a felszólalásától. Ezért megado m a szót Danis György úrnak, az SZDSZ képviselőjének. DR. DANIS GYÖRGY (SZDSZ) : Tisztelt Ház! Kedves Képviselőtársaim! A természetvédelmi törvény jelentőségéről, annak stratégiai fontosságáról szólnék. Amikor beleszületünk ebbe a bennünket körülvevő világb a, alapvetően két rendszerrel kerülünk kapcsolatba. Az egyik az anyanyelvünk és rajta keresztül elsajátítható kultúrörökségünk, a másik pedig a környezet, amelyet elődeink is használtak és ránk hagytak. Nekünk kötelességünk, hogy ezeket a lehető legjobb ál lapotban adjuk át utódainknak. Őseink ezt úgy oldották meg, hogy folyamatos párbeszédet folytattak környezetükkel, hatottak rá, a környezet válaszolt: pozitív válasz esetén a cselekvés tradíciókban kapott megerősítést, negatív válasz esetén pedig tabukkal tiltották meg a negatív hatás terjedését. Ily módon őseink egy kiválóan működő visszacsatolási rendszeren alapuló, hosszú távú stratégiát építhettek fel. E párbeszéd eredményeként kialakult a tradíció, a rítusok, társadalmi szokások és értékrend. Az utolsó évszázad hallatlan lendületű technológiai fejlődése oly mértékben átalakította a környezetünket, hogy ősi örökségünknek ez az értékrendje már nem felel meg sem a mikro, sem a makrokörnyezetben zajló folyamatoknak - megszakadt a párbeszéd a körn yezetünkkel. Az energetikai, víz- és kereskedelmi hálózat kiterjedése azt a látszatot keltette, hogy már nem függünk a környezetünktől. A párbeszéd egy monológgá fajult, ahol csak az ember érdekei és szempontjai érvényesülhettek. Ennek következtében oly mé rtékben tönkretettük magunk körül a környezetünket, hogyha ezt tovább folytatjuk, már nemcsak a jövőnket, hanem saját jelenünket is föléljük. Ha csak arra gondolunk, milyen mértékben csökkent az átlagéletkor hazánkban, már meg is kapjuk a minősítést a csel ekedeteinkre. Mindezek következtében ezt a törvényt rendkívül fontosnak tartom. A törvény akkor fogja célját elérni, ha nemcsak a természetvédelem szűk köreiben talál megértésre, hanem a társadalom egésze megérti stratégiai jelentőségét. A természet és a t ársadalom párbeszédének helyreállításáról van szó, ahol a társadalom fogalma az egész emberi cselekvési szférát magában hordozza, a termeléstől - a kultúrán és a közigazgatáson át - a jogalkotásig. Az előttünk fekvő törvényjavaslatot tehát ezen szempontok figyelembevételével kell tárgyalni, s hogy ezeknek mennyire tesz eleget, aszerint kell majd megítélni. Nem olyan könnyen született meg a törvényjavaslat, mint ahogy ezt sokan gondolnák: három év erőfeszített munkájának az eredménye. Fontosságára való tekin tettel kidolgozását a lehető legszélesebb körű társadalmi egyeztetések előzték meg, amelyben az érdekeltek, az Akadémiától kezdve - a kutatóintézeteken, a dekoncentrált szervezeteken át - egészen a civil szervezetekig működtek együtt. Ennek a széles körű egyeztetésnek az eredménye többek közt az, hogy az előttünk lévő törvény már az irányelveiben leszögezi: az Országgyűlés, felismerve, hogy a természeti értékek és természeti területek a nemzeti vagyon sajátos és pótolhatatlan részei, fenntartásuk, kezelésü k, állapotuk javítása, a jelen és a jövő nemzedékek számára való megőrzése, a természeti erőforrásokkal történő takarékos és ésszerű gazdálkodás biztosítása, a természeti értékek, örökség és a biológiai sokféleség oltalma,
