Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. április 29 (169. szám) - A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - VARGA JÓZSEF (MSZP):
2651 (20.50) Úgy gondolom, hogy módosító javaslatokkal a törvényt meg lehet alkotni, és a vadásztársadalomnak hasznos segítséget fog adni. Köszönöm szépen. (Taps az FKGP padsoraiban.) ELNÖK (dr. Füzessy Tibor) : Megadom a szót Varga József úrnak, az MSZP képvis előjének. VARGA JÓZSEF (MSZP) : Köszönöm a szót, tisztelt elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársaim! Meggyőződésem, hogy a legrosszabb szabályozás sem okozhat akkora kárt a nemzetgazdaságnak, mint ha a gazdasági élet szereplőit egyegy terüle ten hosszú időre elbizonytalanítjuk. Ez történt az elmúlt években több területen. Tóth Sándor képviselőtársam szólt erről az erdők vonatkozásában, a vadgazdálkodás vonatkozásában; ezeket nem szándékozom megismételni. De fontosnak tartom hangsúlyozni azt, h ogy ez a helyzet megoldódjék, ezért szükség van arra, hogy a most a tisztelt Ház előtt levő törvényeket mielőbb elfogadja az Országgyűlés. Az eddig elhangzottakból néhány hozzászólás, vélemény aggaszt engem, de meg kell mondjam őszintén, a törvénytervezet néhány előírásával is hasonló aggályaim vannak. A hozzászólások egy részéből érezni lehetett bizonyos értetlenséget, esetenként felháborodást is, hogy milyen jogon akarnak beleszólni abba, mit tehetek én a saját földemen, a saját erdőmben. Még ennél is elk eserítőbb volt az, amikor egyszerűen politikai érveket hallottam, ráadásul olyanokat, amelyek minden valóságalapot nélkülöztek. Csak emlékeztetni szeretném önöket arra, hogy Gyimóthy úr vezérszónoki hozzászólásában elmondta: az áldemokrácia segíthetett, ho gy egyegy traktorost, falusi orvost bevegyenek a vadásztársaságba. Ez nemcsak feleslegesen viszi a politikát a szakmai kérdések közé, hanem valótlanságával zavarja még a tisztánlátást és a helyes megoldás kiválasztását is. Különösen káros a politikai érde kek megjelenítése akkor, amikor bőven vannak szakmai érvek és ellenérvek, és ezek itt a törvény vitatása kapcsán előtérbe kerülhetnek. Eltér a tulajdonosnak, a földhasználónak, az erdőgazdálkodónak és a vadásznak az érdeke. Mint hallhatták, sokan azzal érv eltek, hogy azért kell a tulajdonosnak adni a vadászati jogot, mert az ő földjén él a vad, ott okoz kárt, onnan szerzi be az élelmét. Gondoltake ezek a képviselőtársaim arra, hogy a föld jelentős részén ma nem a tulajdonos gazdálkodik, itt tehát ez a kár egyértelműen a földhasználóé? Ebből természetesen nem azt a következtetést vonom le, hogy a tulajdonjog a földhasználóé kell legyen. Azt azonban fontosnak tartom, hogy valamennyi érdekelt jogait és kötelezettségeit tartalmazza ez a törvény. Számomra elképz elhetetlen, hogy a föld tulajdonosán kérjük számon például a szárnyasvadak fészkelőhelyének a védelmét, ha ő haszonbérbeadással hasznosítja azt a földterületet. Ugyancsak elképzelhetetlennek tartom, hogy a nagy értékű gépkocsiban okozott kárért a föld tula jdonosát kötelezzük kártérítésre, mert az ő birtokáról váltott ki a vad. Mindezek azt bizonyítják, hogy nem helyes a vadászati jogot és a föld tulajdonjogát ilyen szorosan összekapcsolni. Milyen jogon sajátíthatnánk ki az élővilág egy részét a földterülete k tulajdonosainak? Hasznos Miklós képviselőtársam már idézte gróf Festecsics Pál megállapításait, köztük azt, hogy a vad köztulajdon. Az egész társadalom számára fontos érték, amelynek védelme az állam feladata. Neki azonban kötelessége - az előbbieknek me gfelelően - törvényt is alkotni. A tárgyalt tervezetben általában jónak tartom a vad védelmével, a vadgazdálkodás állami irányításával kapcsolatos szabályozást. A hivatásos vadász alkalmazása alóli felmentést nem tartom indokoltnak. A hivatásos vadászokról szólva még egy dolgot engedjenek megjegyezni. Konkrétan azt, hogy a hivatásos vadászok érdekvédelme szerintem nem megfelelően szabályozott ebben a tervezetben. Esetenként ők az alkalmazóikkal szembekerülhetnek, ennek pedig egyenesen elbocsátás lehet a vég e, és ezt nem szankcionálja a törvény. Megfelelően szabályozásra került viszont a vadászati tevékenység. Helyesnek tartom, hogy a bérlő személyének változása esetére előírja a vadászati létesítmények esetében a megtérítési
