Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. április 29 (169. szám) - A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - DR. KOVÁCS KÁLMÁN (KDNP): - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - TÓTH SÁNDOR (MSZP): - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - DR. GERÓCS JÓZSEF (FKGP): - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - VARGA JÓZSEF (MSZP): - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - TÓTH SÁNDOR (MSZP):
2648 Felmérték a földtulajdonosi rendszer vadállományra káros hatásait, felismerték, illetve elismerik, hogy a vadgazdálkodás terén csak azok az államok tudnak komoly eredményeket felmutatni, amelyekben a vadászati jog az államot illeti meg. Éppen ezért az a törekvésük, hogy az Európai Unió tagállamaiban a vadászati törvények módosításával a vadászati jogot egységesen ismét az államra ruházzák. Nehezen érthető, hogy a tisztán földtulajdonosivadászati re ndszer hívei miért hagyják figyelmen kívül a tényeket, a szakmai szempontokat és a magyar valóságot. Ha nyugati példákat emlegetnek, miért csak egyes példákat ragadnak ki, miért egyoldalúan vizsgálják azokat, s miért nem veszik figyelembe a nyugati államok negatív tapasztalatait? S ha már nyugatbarát szemléletünk van - túl a svájci és a lengyel példán , felhozható az USA és Kanada példája, ahol a vadászati jog alapvetően az államot illeti, vagy Franciaország a maga vegyes vadászati rendszerével. Hiszem, ho gy senki sem vonja kétségbe ezeknek az államoknak a megfelelően demokratikus berendezkedését és tulajdonosi szemléletét, és különösen az USA és Kanada rendkívüli eredményeit, amelyeket a vadászati rendszer és a vadgazdálkodás fejlesztése területén elért. U gyanígy nem kérdőjelezhető meg az Európai Unió törekvéseinek demokratikus jellege sem. Lehetséges lesz, hogy hosszú huzavona után - melynek most tanúi vagyunk - sikerül összehozni egy olyan földtulajdonosi vadá szati rendszert, amely időközben megváltozik egész Európában? Sajnos rágondolni is rossz, hogy még a nehezen elképzelhető tökéletes törvényi szabályozás mellett is mit lehet művelni az évekig tartó átmeneti időszakban a vadállománnyal! Úgy vélem, csak az á llam nyújthat garanciákat és felügyeletet a szakszerű vadászat és vadgazdálkodás fenntartásához. Ezért mindenképpen támogatandó az a szankció - illetve még szigorítások szükségesek a törvénytervezetben , hogy a vadgazdálkodás szempontjainak eleget tudjunk tenni. Nagyon tartok tőle, hogy a magángazdálkodók többségének eszébe sem jutna a vadászidények és az elejthető vad engedélyezett darabszámának törvényes betartása, hiszen a profitéhség csillapíthatatlan. Arról nem is szólva, hogy sokan nem is értik, ez a vadászati törvénytervezet miről szól. A rossz példákból már okulhatnánk! Ilyen volt az erdők átgondolás nélküli privatizálása. Nem tudom, miért van az, hogy a természetvédők és jeles szervezeteik többsége fennhangon hirdeti és követeli, hogy az erdők megh atározó részének állami tulajdonban kell maradniuk, a védett területek pedig csak a természetvédelem tulajdonában őrizhetők meg; miért hisszük, hogy a vad más lenne, és pusztán a haszonszerzés reményétől hajtva a földbirtokos jól fog gazdálkodni vele? Csak az illegális fakitermeléseket kell megnézni - és a nyoma sem maradt védett területeket! Valójában nem is tudjuk, hogy kinek a kezében, tulajdonában vannak ma Magyarországon a földtulajdonok, úgyhogy átmenetileg nem tartanám rossz megoldásnak a vadászati j og nagyobb állami kezelését. Véleményem szerint a vadgazdálkodást és a vadászati jogot most nem szabad szétforgácsolni, mert egyébként valóban oda juthatunk, hogy pár éven belül újabb vadászati törvényt kell alkotni. Megítélésem szerint alsó határértékként a 3000 hektár elfogadható, de célszerűbb lenne még nagyobb területeket meghatározni a vadászterületek kialakításánál. Csak így lehet megvalósítani a környezeti rendszer működésének és a vadgazdálkodás szempontjainak megfelelő komplex élőhely más elemeihez is kapcsolódó korszerű vadgazdálkodást. Biztos vagyok benne és hiszem, hogy megfelelő figyelemmel el lehet kerülni a megosztottság vagy a szembeállítás veszélyét ilyen nagy területeknél is. Többen felvetették, hogy a vadászterületek nagyságának a maximumá t is ki kellene jelölni, hogy a vadászat iránt megnövekedett társadalmi igényt ki lehessen elégíteni, és ne alakuljanak ki nagyobb vadászmonopóliumok. Ezért szükségesnek tartanám a törvénytervezetben beszabályozni, hogy maximum 1015 ezer hektárnál ne legy enek nagyobb területek. Ez akadályozhatná meg azt, hogy egy szűk kör kezébe sok tízezer hektár nagyságú vadászterület jusson.
