Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. április 29 (169. szám) - A büntető törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - DR. VARGA ISTVÁN (MDF):
2617 A törvényjavaslat 610. §a a környezetre, illetve a természetvédelemre vonatkozó normaszövegeket korszerűsíti, illetve arányosítja a szankciókat. A 8. §ban új tényállásként szabályozni kívánt, "a környezetre veszélyes hulladék jogellenes elhelyezése" törvényi tényállásában az a) és a c) pontokban bontja szét a környezeti elemeket. E körben egyszerűbb, érthetőbb fogalmazás is lehetne: "Aki a jogszabályban megh atározott engedély nélkül, illetve jogszabályban vagy végrehajtható hatósági határozatban megállapított kötelezettsége megszegésével gyűjt, tárol, kezel, elhelyez, illetve szállít olyan anyagot tartalmazó hulladékot, amely alkalmas arra, hogy környezetkáro sítást vagy egészségkárosítást idézzen elő, bűntettet követ el, és öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő." A 10. §ban a Btk. 286/A § értelmező rendelkezése bővülne. A feltüntetett értelmező rendelkezések szó szerint kerültek átvételre a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvényből. Természetesen nem kifogásolható, hogy a Btk.ban az értelmező rendelkezések így jelenjenek meg, de kérdés, hogy valóban szükségese. Úgy gondolom, a jogalkalmazó képes megtalálni a Btk. t örvényi tényállást tartalommal megtöltő háttérjogszabályt és felismerni az alapfogalmakat, tehát nem e szakaszban tartom ezt indokoltnak. De ha már az értelmező rendelkezést be kívánták vezetni, akkor azt tegyék teljes körűbbé - például kihagyták a környez et fogalmát. Másrészt a károsítás mint alaptörvényi tényállási elem az értelmező rendelkezés szerint olyan fogalom, amely egyben a 6. §ban szabályozott 280. § (4) bekezdésében meghatározott minősített esetet is jelenti. A jogalkalmazó számára eldönthetetl en ellentmondás: az alapeset a károsítást tekinti eredménynek; ez az értelmező rendelkezés szerint jelenti azt is, hogy a környezet korábbi vagy természetes állapota egyáltalán nem állítható helyre. A (4) bekezdés ugyanezt a körülményt tartja minősített es etnek, ezért a károsítás fogalmából a minősítő körülménnyel megjelölt eredményt el kellene hagyni. A törvényjavaslat 1115. §áig: a fogyasztók védelmét szolgáló törvényi tényállások módosítására, pontosítására a büntetőjogi felelősség határá nak lejjebb szállítása indokolt. A "jelentős mennyiség vagy érték" helyébe kerülő "nagyobb mennyiség vagy érték" ugyanis ezt jelenti. A szabályozás azonban nem teljes körű. A 295. § (1) bekezdésében meghatározott minőség hamis tanúsítása, a bűncselekmények törvényi tényállása a bűncselekmény megvalósulását ugyancsak jelentős mennyiségű vagy értékű termékhez köti. E körben is indokoltnak tűnik a mennyiség vagy az érték bevezetése. (18.00) A 16. §hoz: az 1994. évi IX. törvény 16. §a vezette be a Btk. 238/C rendelkezéseit, a valótlan érték megjelölése bűntettét. A rendelkezéshez fűzött indoklás helyesen: a gazdasági törvény 22. § (3) bekezdésében írtak büntetőjogi szankcionálását kívánja biztosítani. A mostani és az elkövetői kört bővítő szabályozás indokolás a szerint büntetőjogi beavatkozást igényel az is, ha a bűncselekményt a gazdasági társaság vezető tisztségviselője vagy a könyvvizsgáló követi el. Ebből az a következtetés vonható le, hogy a javaslatot megfogalmazók olyan nagyszámú jogsértésekről tudnak, a melyek a jelzett elkövetői körre vonatkoznak. A lelkes olvasó nagy izgalommal üti fel a kriminálstatisztikákat, lelkesedése azonban eltűnik: 1994ben és '95ben egy bűncselekmény miatt indult büntetőeljárás ebben a körben. Ugyanakkor eszébe villannak olyan , a büntetőjoggal szembeni alkotmányossági követelmények, mint például a szabályozás szükségessége, és úgy gondolja, ha a Gt. 22. § (2) bekezdésében meghatározott személyeken kívüli személyek működnek közre az apport értékétől eltérő értéken való szolgálta tásban, legyenek elegendőek a büntetőjog által biztosított eddigi eszközök: részesség, vagyon elleni bűncselekmény. Tisztelt Országgyűlés! A jogosulatlan biztosítási tevékenységgel és a piramisjáték szervezésével kapcsolatosan - mint ellenzéki képviselő sa jnálatos módon - nem tudok semmilyen kritikai észrevételt tenni, tehát a Magyar Demokrata Fórum tökéletesnek tartja - legalábbis a szakértői szerint - a jogosulatlan biztosítási tevékenység és a piramisjáték szervezésének törvényi tényállását. Ez tulajdonk éppen azért is dicséretes, és azért is zengtem én is hosszas cirádákat a kormány
