Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. április 16 (166. szám) - Morvai Ferenc (FKGP) - a miniszterelnökhöz - "A Petőfi Sándorral kapcsolatos tudományos kutatás befejezése" címmel - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. MAGYAR BÁLINT művelődési és közoktatási miniszter:
2299 Tisztelettel várom válaszát. (Taps a Független Kisgazdapárt s oraiban.) ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Az interpellációra Magyar Bálint művelődési és közoktatási miniszter úr válaszol. DR. MAGYAR BÁLINT művelődési és közoktatási miniszter : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Morvai Úr! Nem a kultu rális tárca kompetenciájába tartozik sírfelbontási engedélyeket adni. Budapest területén ez a Fővárosi Önkormányzat kompetenciájába tartozik. Másfelől szintén nem a kulturális tárca kompetenciájába tartozik annak a szakmai kérdésnek a megítélése, hogy az a dott probléma, az ön számára fontos probléma eldöntéséhez szükségese megadni ennek a sírfelbontásnak az engedélyét és ezt szakmailag támogatni. Épp ezért, amikor megkaptam az ön interpellációját, én a Tudományos Akadémia elnökéhez, Kosáry Domokos elnök úr hoz fordultam, hogy próbálja megítélni ezt a kérdést, és az Akadémia, amely erre illetékes lehet, próbáljon választ adni. A Kosáry Domokos elnök úr által adott válasz abban áll, hogy újra a Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Bizottságához fordul, vizsgálja meg azt, hogy vannake olyan új momentumok, amelyek az eddigi álláspontjuk felülbírálatára késztetnék őket, és ennek nyomán kialakíthatnák véleményüket arról, hogy Morvai úr ezen akcióját támogatni kívánjáke. Érdemes ugyanakkor egész röviden ös szefoglalni, hogy mi történt eddig ebben az ügyben, hiszen most már valóban elég hosszúra nyúlik ennek az ügynek a története. A Magyar Tudományos Akadémia még 1989ben két bizottságot küldött ki Petőfi szibériai tartózkodásának felülvizsgálatára. Ezek közü l az egyiket, a történész bizottságot akkoriban nem hívták össze, holott elsősorban annak lett volna feladata megállapítani: vane bármi valószínűsége annak, hogy Petőfi Szibériába került és ott halt meg. A másik bizottság, a régészeti bizottság '90 elején a Megamorv bizottság tagjaival és az akkori szovjet tudományos akadémia megbízottjaival megvizsgálta a barguzini, úgynevezett 7. számú csontvázat, és arra az eredményre jutott, hogy a lelet egy száz évnél nem régebben eltemetett női holttest maradványának tekinthető, tehát Petőfivel nem hozható kapcsolatba. (Derültség.) A vizsgálat eredményei nyomtatásban is megjelentek, nem idézem, hogy honnan. Morvai képviselő úr ezt követően az Országgyűléshez, az akkori miniszterelnökhöz fordult a barguzini ügyben, így került újból vissza az Akadémiához az ügy, és az Akadémia elnöksége 1991. február 26án Kosáry Domokos elnök úr javaslatára határozott úgy, hogy egy új történész szakértői bizottságot küld ki azzal a feladattal, hogy ellenőrizzen minden idevágó forrást, a melyre a Megamorv bizottság hivatkozik. (15.20) Az elnök úr megállapítása szerint az MTA új Petőfibizottsága '91. március 20án felkérte Morvai urat, hogy szíveskedjék az általuk emlegetett dokumentumokat bemutatni, hogy azokat szakmailag ellenőrizni lehe ssen. E vizsgálat azzal végződött, hogy egyetlenegy Petőfivel kapcsolatos, hiteles forrásadatot sem tudtak bemutatni. Az erről szóló jegyzőkönyvet, amely a fent említett kiadványban és az egykori sajtóban is megjelent, megküldték a minisztériumnak is az Ak adémia részéről. Ezt követően Morvai képviselő úr kezdeményezte, hogy a Petőfiszülők sírját bontsák ki, és az ott talált maradványokat úgynevezett DNSfingerprint eljárás segítségével összevessék a Barguzinban talált lelet azóta onnan elhozott maradványai val. "Ezt a sírbontást az előző kormány és a Magyar Tudományos Akadémia megtagadta" - írta egy felhívásában a képviselő úr. Az Akadémia a maga részéről mindössze azt jelezte, hogy nem kíván egy olyan eljárásban részt venni, amelynek lefolytatását szakmaila g nem látja indokoltnak. Mindehhez még azt teszi hozzá az Akadémia elnöke, hogy az Akadémia illetékes szakemberei továbbra is teljes nyitottsággal és alapossággal fognak foglalkozni minden olyan érdemi adattal - és azokat tekintetbe venni , amely eddigi á lláspontjukon módosíthat.
