Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. április 16 (166. szám) - Dr. Torgyán József (FKGP) - a művelődési és közoktatási miniszterhez - "Hová lett a hét vezér a millecentenárium évében?" címmel - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. TORGYÁN JÓZSEF (FKGP): - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. MAGYAR BÁLINT művelődési és közoktatási miniszter:
2288 Dr. Torgyán József (FKGP) - a művelődési és közoktatás i miniszterhez - "Hová lett a hét vezér a millecentenárium évében?" címmel ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Az államtitkár úr nem kíván reflektálni. Tisztelt Országgyűlés! Dr. Torgyán József úr, a Független Kisgazdapárt képviselője kérdést kíván feltenni a művelődé si és közoktatási miniszter úrnak. Megadom a szót a képviselő úrnak. DR. TORGYÁN JÓZSEF (FKGP) : Köszönöm a szót, elnök úr. A millecentenárium évében vagyunk, s gondolom, mondanom sem kell, hogy ez az ünnep a magyarság számára, főként a mai összekuszálódott Európában milyen nagy jelentőségű. Ekkor éri az odafigyelő magyarságot a sokkoló döbbenet. A kormányzat március 15e alkalmából Kossuthdíjjal jutalmazott két, mondhatni mesterien magyar- és vallásgyalázó írót, Esterházy Pétert és Petri Györgyöt. Esterház y azt mondja rólunk, hogy "az összement magyart a savó leöntése és Trianon után túrónak használhatjuk". Vagy hogy "kezdő magyarbarát inkább kanmagyart tartson, ne szukát" és félt bennünket - idézem : "nehogy megrohadjon a magyar". Ő egy Kossuthdíjas író! Petri György ezzel szemben az "Ami kimaradt" című kötetében a szentcsaládról, Szent Józsefről, Szűz Máriáról és a Jóistenről ír elképesztően mosdatlan hangnemben. Az 50. születésnapját ünneplő Spiró Györgyöt, akinek "Vak Béla" című kétrészes hangjátékát a közelmúltban hallhatta bárki, ami hemzseg a trágár, obszcén kifejezésektől, gyalázza az egyházat, a Magyar Rádió Királydráma pályázatában nívódíjban részesítették. Ma reggel pedig a rádió műsorismertetésében külön felhívták a figyelmet a 19 óra 40 perckor Szilágyi Ákossal kezdődő beszélgetésre, amelyben Szittya szótár, poszt Fesztykörkép című trágár, magyarcsúfoló műről hallhatunk majd beszélgetést. Talán hallhatjuk majd, hogy "áll a szittya juharosban, a lapályoson tehénfosban", "hol van takony, hol van Párizs, hol van Bakony", "egyik szittya sliccét nyitja", buzgó bozgor" - ilyen kifejezésekből álló döbbenetet. (14.40) Kérdezem ezek után miniszter urat: kormányzati szándék megvalósításae... (Az elnök poharát megkocogtatva jelzi az idő leteltét.) ... a mi llecentenárium évében a vallási (sic!) és Kossuthdíjjal való elismerése a magyar- és nemzetgyalázatnak. Szerepele a miniszter úr... (Az elnök ismét megkocogtatja poharát.) ... tervei között további vallásgyalázó, magyargúnyoló udvari költők és írók... (Az elnök egy pillanatra kikapcsolja a szónok mikrofonját.) ... Kossuthdíjjal való jutalmazása? Várom a miniszter úr válaszát. (Taps a kisgazdák padsoraiban.) ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : A kérdésre Magyar Bálint művelődési és közoktatási miniszter úr válaszol. DR . MAGYAR BÁLINT művelődési és közoktatási miniszter : Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársam! Torgyán József Esterházy Péter és Petri György írói munkásságának hivatalos elismerése ellen tiltakozik. Úgy állítja be őket, mint akik hivatásszerűen ne mzet- és vallásgyalázással foglalkoznak, és ezért kapták Kossuthdíjukat. Nos, a politikus ezúttal is átlépte illetékességének körét. Az írók, a művek és életművek megítélése ugyanis nem a politikusok, nem a politikai intézmények és még csak nem is az Orsz ággyűlés illetékességi körébe tartozik. Egy adott írás kelthet olvasójában ellenszenvet vagy felháborodást, különösen akkor, ha ez az olvasó nem ismeri fel az írások groteszk, illetve ironikus természetét, és így nem érti meg valóságos jelentésüket. (Derül tség.) Az olvasói felháborodás
