Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. április 16 (166. szám) - A tisztességtelen piaci magatartás és versenykorlátozás tilalmáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - DR. VASTAGH PÁL igazságügy-miniszter:
2267 Köszönöm szépen. Tisztelt Képviselő ház! Örömömet fejezem ki afölött, hogy a parlament hét pártja közül hat egyértelmű támogatásáról biztosította a törvényjavaslatot, természetesen a megfelelő kritikai észrevételek kíséretében. Ez garanciát jelent arra, hogy az Országgyűlés egy konszenzust t artalmazó, fontos törvényt egyetértésben tud majd elfogadni. A vita során elhangzott valamennyi észrevételre természetesen nem kívánok ez alkalommal reagálni; néhány olyan, a hozzászólók által említett kérdésre szeretnék válaszolni, ami világosabbá teheti a pozíciót. A törvényjavaslat előkészítését illető kritikák kapcsán, ezekkel szemben elsősorban a tényeket szeretném felsorakoztatni. Itt van előttem a lista, 23 szakmai érdekképviselet kapta meg, és minden szervezettel egyeztetett az Igazságügyi Minisztér ium. Természetesen a törvényelőkészítés egy bizonyos kezdeti szakaszában a Gazdasági Versenyhivatal munkájára támaszkodtunk, a törvényjavaslat kidolgozásának befejező szakaszában pedig együttesen a Gazdasági Versenyhivatal és az Igazságügyi Minisztérium s zakemberei dolgoztak - figyelemmel a szakmai szervezetek véleményére is - a törvényjavaslat tartalmának kidolgozásán. Az végképp nem állja meg a helyét, amit Balsai képviselő úr említett, hogy a kormány ülésén a Versenyhivatal elnöke terjesztette volna elő a törvényjavaslatot; ez nem felel meg a valóságnak. Azt hiszem, az is egy jó jel, hogy a hozzászólók elég nagy figyelmet fordítottak arra, annak boncolgatására, hogy vajon új törvényre vane szükség vagy elegendő lett volna a hatályos joganyag módosítása. Úgy ítéltük meg, hogy olyan mértékű, mennyiségű változások következtek be, amelyek indokolják azt, hogy új törvényt fogadjon el a Ház. Az új törvény azonban nem jelenti azt, hogy szakítanánk a hazai versenyjog fejlődésének folyamatos reformjával, és kifej ezett kontinuitást képvisel a törvényjavaslat is a korábbi, 1990ben elfogadott törvényjavaslattal. Fontosnak tartom a vitának azt az elemét, amely reális megvilágításba helyezte a törvényjavaslat és a feketegazdaság kapcsolatát, és az ezzel kapcsolatos es etleges túlzó várakozásokat normális mederbe terelte és tompította. Sok szó esett a jogharmonizációs kötelezettségről. Isépy képviselő úr úgy fogalmazott, hogy valami harmonizációs düh jellemzi a kormány munkáját. Szó sincs semmilyen dühről, a kormány egy előre kialakított, öt évre szóló jogharmonizációs program alapján szisztematikusan, évről évre a meghatározott jogterületek jogközelítését elvégzi, és ez rendkívül jelentős az ország integrációképességének erősítése szempontjából. Ebben nem ötletszerűség, hanem éppen tudatosság és tervszerűség jellemzi az Országgyűlés munkáját is, hiszen az elmúlt esztendőben 15 törvényt fogadott el az Országgyűlés a jogharmonizációs kötelezettségeink figyelembevételével, ebből kiindulva. Nyilvánvaló, hogy minden alkalommal , amikor jogközelítésről vagy jogharmonizációról van szó, figyelembe kell vennünk azt, hogy nemzeti érdekeink ne kerüljenek konfliktusba, de különösen ne kerüljenek hátrányba azzal, hogy valamely jogterületen az európai közösségi joganyag megoldásait vessz ük át. Ezért feltételezzük és meggyőződésünk, hogy a kartelltilalomhoz kapcsolódó rugalmas mentesítési rendszer alkalmas lesz arra, hogy ezeket az érdekeket védelemben részesítse. Hogy ennek a szabályozási szintje miért az, ami a törvényjavaslatban szerepe l, az talán azzal indokolható, hogy itt egy rugalmasabb, gyorsabban változó szabályozásra van szükség a feltételek meghatározásakor és a konkrét döntéseknél is, amely nem feltétlenül a törvényi formát igényli. Végezetül a Független Kisgazdapárt képviselőjé nek hozzászólása meggyőzött arról, hogy nem a törvényjavaslat zavaros és konfúz. (Derültség a bal oldalon.) Annál is inkább, mert olyan intézményeket sújtott az éles kritika és az éles retorika, amelyekben gyakorlatilag alapvető eltérés nem következett be a '90ben elfogadott törvény megoldásaihoz képest; sem a Gazdasági Versenyhivatalt, sem a Versenytanácsot, alapvetően annak a jogállását ez a törvényjavaslat nem változtatta meg. Tehát még egyszer mondom: talán nagyobb koncentrációra lenne szükség akkor, a mikor egy ilyen lényeges kérdésben súlyos vélemények hangzanak el.
