Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. április 16 (166. szám) - A tisztességtelen piaci magatartás és versenykorlátozás tilalmáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - DR. BALSAI ISTVÁN, az MDF
2261 azonban a Versenyhivatal elnökének ehhez semmi köze, merthogy nem ő, hanem a kormány az előterjesztő. Én mindezt csak azért kívántam képviselőtársamnak elmondani, mert e törvény javaslat bírálatában bíráljuk azt, akit illet a bírálat, és ne keverjünk ide olyan dolgokat, aminek nincs ehhez a törvényhez köze. Különösen azért indokolt ezt megemlíteni, mert egy sajátos házszabályi probléma adódik akkor, amikor ezt a törvényt tárgyalju k. A Versenyhivatal elnökének beszámolási kötelezettsége van a parlamentnek, ugyanakkor a 45. § csak az ő részvételét biztosítja a plenáris ülésen, de a hozzászólási jogát nem. Ez egy olyan érdekes momentum, ami méginkább kiemeli, hogy inkább az igazságügyminisztert kell ezekkel a problémákkal megcélozni. Tisztelt Ház! Tisztelt Elnöknő! A Fidesz támogatja ezt a törvényjavaslatot. Fontos törvényjavaslatnak gondolja, és biztosak vagyunk abban, hogy a bizottsági vitákban módosító indítványokkal még jobbá lehe t tenni ezt a javaslatot. Köszönöm a figyelmet. (Taps.) (11.50) ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes) : Köszönöm. Szólásra következik dr. Balsai István úr, a Magyar Demokrata Fórum képviselőcsoportjának vezérszónoka; szólásra készül dr. Raskó György úr, a Magya r Demokrata Néppárt részéről. Megadom a szót dr. Balsai István úrnak. DR. BALSAI ISTVÁN , az MDF képviselőcsoport részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Vissi Elnök Úr! A törvény jelentőségét és szükségességét, ak kor is, ha egyetértünk a Demokrata Fórum nevében az Isépy képviselő úr által elmondottakkal, ami az újszerűséget és a javaslat új törvénykénti felfogását illeti, mi sem vitatjuk. Nem vitatjuk azt, hogy a magyar versenyjog jelenleg olyan helyzetben van, ame ly új vagy újszerű szabályozást igényel számos kérdésben, mindenekelőtt az eljárási kérdésekben, amely a jelen javaslatnak igen nagy részét, túlnyomó részét képezi, mint ez kiderült itt az előttem elhangzott egyik felszólalásból, részletesen alátámasztva a számokkal. Ez a törvényjavaslat túlnyomórészt nem a tisztességtelen piaci magatartásra vonatkozó anyagi jogszabályokkal és nem is a kartelltilalommal, hanem túlnyomórészt eljárási kérdésekkel, a Versenyhivatal jogállásával és egyéb idevonatkozó szabályokk al van tele. Ettől függetlenül, még egyszer hangsúlyozom, a javaslatnak az egészét általános vitára alkalmasnak tartja a Magyar Demokrata Fórum, és a részleteiben is kisebb módosításokkal el kívánja fogadni. Szeretném az ügy jelentőségé re is tekintettel követni az előttem felszólalók példáját, legalábbis részben utalni arra, hogy a magyar versenyjog fejlődése elég sajátos, legalábbis a jogszabályi helyzetet illetően, hiszen az 1923. évi V. számú törvénycikk, amely az első, valóban modern és a korának megfelelő színvonalú jogszabály volt a tisztességtelen versennyel kapcsolatban, sokkal nagyobb jelentőségű volt, mint az 1931ben megszületett, kartelltilalommal kapcsolatos XX. számú törvénycikk. És talán egészen sajátos, hogy az 1923. évi V . számú törvénycikk, amikor 1948 után az akkori rendszer a piacgazdaságot természetesen leírta, ugyanakkor a történelem süllyesztőjébe számos, kereskedelmi joggal és gazdasági joggal foglalkozó jogszabályt elküldött, ezt a törvényt nem tehette a süllyesztő be küldendő törvények közé, hiszen ez a törvény, a tisztességtelen versennyel kapcsolatos 1923. évi V. számú törvénycikk kivételt kellett hogy képezzen, mivel meg tudott menekülni. Magyarország 1909 óta tagja volt az ipari tulajdon oltalmára létesült páriz si uniós egyezménynek, és ennek az iparjogvédelmi tárgya mellett versenyjogi követelményeket előíró egyezménynek a jogszabályi hátterét meg kellett hagyni, és ezért, bár nem volt Magyarországon a tervgazdaság éveiben piacgazdaság természetesen és semmiféle verseny, és ezzel kapcsolatos jogi szabályozás iránti igény nem lehetett, ez a jogszabály mégis jócskán túlélte az 1948as gazdasági időszámítást. Úgyhogy annak ellenére, hogy a központi tervgazdálkodással nem volt nyilván
