Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. február 12 (145. szám) - Az életüktől és szabadságuktól politikai okból jogtalanul megfosztottak kárpótlásáról szóló 1992. évi XXXII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. SEPSEY TAMÁS (MDF):
224 veszítette. Ez a kirekesztés alkotmánysértő, mert az eredeti törvény kárpótlást juttat azok özvegyeinek és egyes esetekben árváina k - illetve más hozzátartozóinak is , akik a különböző kényszerintézkedések során életüket veszítették. A törvény azonban diszkriminatív módon különbséget tesz a Szovjetunióba kényszermunkára hurcolt és ott meghalt polgári személyek, valamint a hadifogság ba esett és kényszermunkára visszatartott katonák özvegyei között, ha az említettek a kényszermunka végzése során meghaltak. Figyelmen kívül hagyja viszont a törvény azon hozzátartozók veszteségét, akik a hősi halált halt katona elvesztése miatt ugyanúgy v iselték a családfenntartó elvesztésének terhét, mint a hadifogságba esett és kényszermunka végzésére visszatartott katonák hozzátartozói. A most említett két csoportba tartozók visszamaradt hozzátartozói, a harci cselekmények során hősi halált halt katonák hozzátartozói és a harcoló alakulatok kötelékében szolgálatot teljesített, de a szolgálat teljesítése során hősi halált halt munkaszolgálatosok visszamaradt, ellátatlan hozzátartozói az 1945 után keletkezett jogszabályok értelmében egységesen hadigondozot taknak minősültek. Ez a tény ma már érthetetlenül hátrányos különbségtételre utal, amelynek az elesett katonák özvegyei és árvái a szenvedő alanyai. A hősi halált halt katonák özvegyeinek száma körülbelül a felét teszi ki a napjainkban még életben lévő had iözvegyek számának, de elképzelhető, hogy ennél is kevesebbet, csak körülbelül egyharmadát. Az érintett hadiárvák száma sem lehet több 1015 ezer főnél, hiszen csak azok jöhetnek szóba, akik édesapjuk halálakor még nem töltötték be a 16. életévüket. Az ele sett katonák egy része sorállományú, tehát nőtlen volt, az idősebb korosztályokhoz tartozó elesett katonák gyermekei közül viszont számosan betöltötték már akkor a 16. életévüket. A Független Kisgazdapárt a fenti ügyben módosító javaslatot nyújtott be. Rem élem, hogy a parlament humanista és hazafias meggondolásból is meg fogja szavazni ezt a módosító javaslatot. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a Kisgazdapárt padsoraiban.) ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Köszönöm szépen. Kétperces hozzászólásra megadom a szót Se psey Tamás képviselő úrnak, azt követően Tóth Pál képviselő úrnak. Sepsey Tamás képviselő úr, MDF, következik. DR. SEPSEY TAMÁS (MDF) : Tisztelt Elnök Úr! Köszönöm a szót. Igen tisztelt Képviselőtársaim! A tavalyi év értékelésekor az Országgyűlés elnöke kit ért arra, hogy az Országgyűlés munkáját számtalan esetben megnehezítette a kormány törvényelőkészítő munkájának fogyatékossága. Azt hiszem, a politikai üldözöttek kárpótlásáról szóló törvény módosítása intő példa erre, tudniillik a törvényjavaslat szeptem berben megkezdett tárgyalásának folytatása azért akadt meg, mert a kormány által beterjesztett javaslat nagyon rossz, és hónapok kellettek ahhoz, hogy a háttérben megpróbálják kijavítani a beterjesztett javaslat számtalan hibáját. Sajnos meg kell mondani, hogy a beérkezett, kormánypárti képviselők által jegyzett módosító indítvány nem jó. Nem jó többek között azért sem, mert olyan mértékben bővíti a kárpótlásra jogosultak körét, hogy körülbelül, előzetes becslések szerint 3040 milliárd forintnyi készpénzki adást jelentene a költségvetésnek. Nagy érdeklődéssel fogom figyelni kormánypárti képviselőtársaim hozzászólását, hogy akik a korábbi kárpótlási törvényeket számtalanszor ostorozták azért, mert a nemzetgazdaságra iszonyú terheket ró, vajon mit fognak szóln i akkor, amikor egy ilyen javaslatot kormánypárti képviselők terjesztenek elő. Tény és való, hogy mióta az Országgyűlés függőben tartja ezt az ügyet, számtalan idős, kárpótlásra jogosult az utolsó reményét vesztette el, hogy még az életében ez a kérdés tis ztességesen megoldódik.
