Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. április 16 (166. szám) - Az ülésnap megnyitása - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. SURJÁN LÁSZLÓ (KDNP):
2229 mezőgazdaság gondját, baját, sőt nagyon sok ügyben együtt is dolgozunk, hogy a munka jobban és hatékonyabban menjen, azonban azok között a példák között, amelyeket ön felhozott, van egy pár olyan, amelynek a megoldási feltételrendszerét, amelyrő l ön is szólt, nem tudjuk produkálni sem itt az Országgyűlésben, sem a kormányban, ennek némiképpen objektív anyagi okai is vannak. Hátulról kezdve, a pályázatokról. 6630 pályázat érkezett be, ezeknek a beruházási igénye több mint 36 milliárd forint. Ez az t mutatja, hogy a magyar mezőgazdaságban egy komoly igény jelent meg a fejlesztésre, a további áruminőség és hatékonyság javítására, és úgy gondolják az ágazatban dolgozók, hogy saját erőt is feltételezve kockázatot vállalnak. Ez nagyon örvendetes dolog. A z előző évben, a teljes vertikum figyelembevételével 46 milliárd forintos beruházás valósult meg, az azt megelőző évben 20 milliárd, és 1993ban bizony nem érte el a nyolcmilliárdot a beruházási fejlesztési igény. Tehát a tendencia igenis pozitív, ennek az anyagi eszközökkel történő követése azonban természetesen bizonyos problémákat vet fel. Azzal kapcsolatosan, amit a vetőmagról mondott: Hektáronként húszezer forintig állami garanciát vállalunk - éppen az ilyen jellegű segédanyagok beszerzésére - hitelkam attámogatás formájában, és ezt integrátorokon keresztül is igénybe lehet venni, ha a kistermelő éppen saját viszonylag kicsi piaci szerepvállalása folytán nem igényelheti saját maga. Egyetértek azzal, amit a kutatási oktatásról mond, de egy dologról ne fe lejtkezzenek el, hogy az előző kormány a felsőoktatásról szóló módosításánál az FM kezeléséből a Művelődésügyi Minisztériumhoz rendelte nemcsak az agrárfelsőoktatást és kutatást, hanem annak finanszírozását is. Amit tudunk, pályázatok útján természetesen á tcsoportosítva, azt biztosítjuk, de ezért a felelősség nem bennünket terhel. Köszönöm szépen, elnök asszony. (Taps.) ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Köszönöm szépen. Tisztelt Országgyűlés! Ugyancsak napirend előtti felszólalásra jelentkezett dr. Surján László fr akcióvezetőhelyettes úr, Kereszténydemokrata Néppárt, "Társadalombiztosítási önkormányzat és kormányzati felelősség" címmel. Megadom a szót dr. Surján László frakcióvezetőhelyettesnek. DR. SURJÁN LÁSZLÓ (KDNP) : Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Amiko r a kereszténydemokrata frakció ezt a hozzászólást bejelentette, abban a tudatban tette, hogy a tegnapi nap folyamán megszületik a megállapodás a tb önkormányzat, egészségbiztosítási önkormányzat és a kormány között az egészségügyben esedékes béremelés hos szú vitája végén. (9.10) Jó lett volna pontot tenni erre a vitára. A tegnap esti híradások, ma reggeli rádióadások arról számoltak be, hogy ez a megállapodás elmaradt, illetve néhány napot késik. Tulajdonképpeni mondanivalóm szempontjából csak a közeg lett volna kellemesebb, ha ez a megállapodás megtörténik, egy kicsit nyugodtabb légkörben lehetett volna a lényeges témákról szólni. Ebben a napirend előtti felszólalásban ugyanis arról szeretnék néhány gondolatot elmondani, hogy mik is azok a feszültségforrás ok, amelyek ehhez a vitához vezettek. Nem egyszerűsíthető le a kérdés arra, hogy kevés a pénz. Mert hogy a pénz kevés, ezt mindannyian tudjuk. Azonban az az érzésem, hogyha számolatlanul állnának a milliárdok akár a tbönkormányzat, akár a Pénzügyminisztér ium rendelkezésére, bizonyos vitapontok akkor is megmaradnának. Az a szokás ugyanis, hogy aki a megrendelést föladta, az fizet, az állja a számlát. Ki adta föl itt a megrendelést? Az eredeti tárgyalások a kormány és a szakszervezetek között zajlottak. Ez t ulajdonképpen érthető: a szakszervezet a saját területe, a saját ágazata iránt felelős és az a dolga, hogy igyekezzék a dolgozók életszínvonalán javítani. A kormányt tekintette partnernek,
