Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. április 15 (165. szám) - A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - DR. KRISTÓF ISTVÁN (MSZP):
2212 berendezésben, másrészt azzal, hogy a sérült vezetékrésszel összekapcsolt városban áramkimaradás következik be, melynek következtében a vezetékben keletkezett kárnál nagyságrendekkel nagyobb kár keletkezik, és ennek megtérítésére a jelen szabál yok szerint is a vadászatra jogosult lenne köteles. A példabeli esetben ez valóban így van, ellenvetésem viszont az, hogy a példa egyrészt nem életszerű, másrészt kész vagyok elismerni azt, hogy e rendelkezés valóban megérett a módosításra, nevezetesen a f ajok tekintetében. A javaslat a kérdéskörben merőben új megoldást alkalmaz, amikor a 75. § (3) bekezdésében kimondja: a jogosult a Ptk.nak a fokozott veszéllyel járó tevékenységére vonatkozó szabályai szerint köteles megtéríteni a károsultnak a vad által a mezőgazdaságon és erdőgazdálkodáson kívül másnak okozott kárt. (20.10) Már azon is hosszadalmas vitát lehetne lefolytatni, hogy fokozottan veszélyes tevékenység a vadászati jog gyakorlása. Maga a Ptk. a 345. §ában definiálja a fokozott veszéllyel járó t evékenységért való felelősségi szabályokat, de a törvény szövege nem határozza meg kifejezetten, hogy mi tartozik e tevékenységi körbe. A tudomány és a kialakult bírói gyakorlat szerint a veszélyes üzem körébe egyrészt a technikai fejlődés élvonalába tarto zó dolgokkal, másrészt a technikailag elmaradt dolgokkal végzett tevékenység tartozik. Értelemszerű, hogy a gépkocsi, a repülőgép, a motor, a technika sok vívmánya veszélyes üzem, de érzésem szerint a vadgazdálkodás nem, annak ellenére, hogy a lőfegyver ha sználata természetesen ide sorolandó. Ne kerteljünk, tisztelt képviselőtársaim, ennek a kérdésnek az eldöntése, az alkalmazott jogi megoldás mikéntje nem az előbbi, a villanyvezetéknek repülő vadkacsa okán sokakat foglalkoztató kérdés, hanem itt a tipikus káreset a vad és a gépkocsi összeütközése. Már az eset megközelítése is problematikus, hiszen egyes szerzők szerint ilyen esetben nem arról van szó, hogy a vad és a gépkocsi összeütközik, hanem arról, hogy a vad természetes életterébe behatoló, infrastrukt úrán száguldó felelőtlen gépjárművezetők elgázolják az élőhelyén természetének megfelelően mozgó vadat. Példánkban azt tételezzük fel, hogy ha a közúton a közlekedési szabályoknak megfelelően közlekedő, megfelelő műszaki állapotban lévő gé pkocsi elüt egy őzet, ennek során az őz elpusztul, a gépkocsiban kár keletkezik. A jelenleg hatályos szabályok szerint a felelősség kérdése hogyan alakul? Ebben az esetben bizony a vadászatra jogosult köteles megtéríteni a gépjármű javíttatási költségeit, kivéve, ha bizonyítja, hogy az ütközés a gépkocsivezető felróható magatartásának következménye. Melyek lehetnek a felróható magatartás elemei? Gyorshajtás, szándékos ütközés, nem megfelelő műszaki állapot, a veszélyt jelző táblák figyelmen kívül hagyása... (Zaj, közbeszólás a bal oldalról: Alkohol!) ... igen, alkohol. E körülményeket a vadászatra jogosultnak kell bizonyítania. Más a helyzet, ha a fokozott veszélyre vonatkozó szabályok kerülnek az eset elbírálása során alkalmazásra. A töretlen bírói gyakorlat szerint a gépjármű üzemben tartása veszélyes üzem, példánkban tehát két veszélyes üzem találkozásának lehetünk tanúi. A Ptk. 346. §ának (1) bekezdése szerint, ha a kárt több személy, fokozott veszéllyel járó tevékenységgel közösen okozta, egymás közötti viszonyukban a felelősség általános szabályait kell alkalmazni. Ez az általános szabály pedig a Ptk. 339. §ában ekként található: "Aki másnak jogellenesen kárt okoz, köteles azt megtéríteni. Mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy úgy járt el, aho gy az az adott helyzetben általában elvárható." Mi történik tehát a példabeli esetet követően? A gépjármű vezetőjének először is bizonyítania kellene a vadászatra jogosult jogellenes magatartását. Megfordul a bizonyítási teher. Már ez a feltétel is teljesí thetetlen a gyakorlat szemszögéből, hiszen hogyan tudjon ilyen tényt vagy körülményt egy, esetleg az ország másik végéből származó gépkocsivezető bizonyítani. Hivatkozási alap lehet persze, hogy a vadászatra jogosult túlszaporította a vadállományt - de hog yan lehet ezt bizonyítani? E szabály, e rendelkezés alapján a vadászatra jogosult az általában elvárható magatartásnak eleget tesz,
