Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. április 15 (165. szám) - A Magyar Köztársaság polgári törvénykönyvéről szóló 1959. évi IV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - DR. SZÁJER JÓZSEF (Fidesz):
2189 Természetesen nagyon fontos kérdés az, hogy az Alkotmánybíróság általában r endre értelmezi a jogok katalógusában az alkotmányban felsorolt jogokat. (18.20) Ezek között szerepel a diszkriminációval kapcsolatos tilalom is és számos olyan kérdés, amely adott esetben döntésre vár. Ez lényegében minden orszá gnak a parlamentjében, törvényhozásában vagy alkotmánybíróságán megfordult kérdés, és én azt gondolom, hogy az Alkotmánybíróság megfelelően és a társadalmi elfogadottságot is figyelembe véve húzta meg azt a határt, amelyen belül jogkövetkezményeket kíván f űzni az együttélés különböző formáihoz. Szeretnék idézni magából az alkotmánybírósági döntésből: "Az azonos méltóságú személyként kezelés következményével, az alkotmány 70/A szakaszával ellentétes, az esetleges diszkrimináció elbírálása szempontjából döntő jelentősége van annak, hogy az élettársakat érintő jogi szabályozás a legritkább esetben vonatkozik csak az élettársakra, rendszerint felöleli a közeli hozzátartozók a szabályozási tárgytól függően változó bizonyos körét is. Az Alkotmánybíróság megvizsgál ta a hatályos jogszabályokat, amelyek az élettársra nézve jogot vagy kötelezettséget állapítanak meg, s úgy találta, hogy ezekben az életviszonyokban általában nincs jelentősége annak, hogy az élettársi viszony különböző nemű személyek között álle fenn." Tehát azt gondolom, hogyha más kérdésekben követjük az Alkotmánybíróságnak az álláspontjait, és a parlamentnek erre nyilván figyelnie kell, a kormánynak erre figyelnie kell, akkor nem hiszem, hogy különböző más okok miatt éppen ebben a kérdésben kellene el térni ezektől a szabályozásoktól. Magának az élettársi viszonynak a polgári törvénykönyvben való szabályozása, tulajdonképpen azt is lehet mondani, hogy a megfelelő kompromisszum, hiszen azok a szervezetek, amelyek kezdeményezték ezt az alkotmánybírósági í téletet, a házasságot szerették volna tulajdonképpen beiktatni azonos nemű személyek között a magyar jogrendbe. Az Alkotmánybíróság ebből a szempontból azt hiszem, hogy a társadalmi szokásokat, a társadalmi hagyományt is figyelembe véve döntött úgy, hogy n em ennek, hanem egy másik jogi kategóriának a szabályozására szorítja, illetőleg invitálja tulajdonképpen a törvényhozókat. Ezzel kapcsolatban azért beszélek kompromisszumról, hiszen a társadalomban azok a nézetek, amelyeket itt néhány képviselőtársam korá bban elmondott és hangot is adott neki, léteznek, ezek élnek. Ebből a szempontból azt gondolom, hogy a törvényhozásnak, mint felkészült és a törvényhozásban képzettséggel és gyakorlattal rendelkező személyeknek valamilyen módon, hogy úgy mondjam, olyan sze repe is van, amely a társadalom számára ezeket az egyébként furcsa, szokatlan és a nyilvánosság hiánya miatt nem különösebben tárgyalt, sok esetben szégyellt dolgokat valamilyen módon tisztázza és megfelelő jogi kereteket ad, ahogy Szigethy István képvisel őtársam beszélt erről, magával a törvénnyel elismert bizonyos jogi jellegű tényeket. Befejezésül annyit szeretnék mondani, hogy véleményem szerint maga a polgári törvénykönyv szövegezése, illetve a módosítás szövegezése több ponton nem egészen pontos, tehá t én azt gondolom, hogy suta az a fogalmazás, amely azt mondja, hogy két, házasságkötés nélkül közös háztartásban élő személy, mert ebben az esetben azonos neműeknél kizárt a házasságnak az intézménye, tehát ilyen esetben maga a törvénynek a szövegezése bi zonyos értelemben félrevezető lehet. Egy újabb problémát fog felvetni az, hogy igazából lehet, hogy gondok fognak származni magából a törvényjavaslatból azáltal, hogy az ilyen típusú viszonyokat nem biztos, hogy vállalják azok, akik ilyenben élnek. Ugyanak kor a jog nem említi azt, hogy mi az eljárás, tehát feltétlenül nem szól magáról a nyilvános vállalásról. Az Alkotmánybíróságnak az ítélete azt állítja, hogy a nyilvános vállalásuk esetén fűződnek ezek a jogkövetkezmények. Ezt azonban én a polgári törvényk önyvnek ebből a szövegéből nem tudom kiolvasni. S ez olyan eredményekhez vezethet, hogy adott esetekben, ahol a hozzátartozóknak a körébe beleesik az élettárs, ott az összeférhetetlenségeknek a vizsgálatánál akár ezekbe az
