Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. április 15 (165. szám) - A Magyar Köztársaság polgári törvénykönyvéről szóló 1959. évi IV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. CSIHA JUDIT igazságügy-minisztériumi államtitkár:
2180 Amikor az egyes jogszabályok az élettársra mint hozzátartozóra vonatkozóan rendelkezéseket tartalmaznak, ennek fogalmát külön nem határozzák meg, hiszen azt a Ptk. tartalmazza. Ennek értelmében az élettársak: házasságkötés nélkül, közö s háztartásban, érzelmi és gazdasági közösségben együtt élő nő és férfi. Az Alkotmánybíróság e meghatározásra figyelemmel a 14/1995. (III.13.) számú határozatában kifejtette, hogy ellentétes az alkotmánnyal, hogy az érzelmi, szexuális és gazdasági közösség ben házasságon kívül együtt élő személyekre nézve a jogokat és kötelezettségeket megállapító jogszabályi rendelkezések kizárólag a Ptk. fogalommeghatározása szerinti élettársi viszonyhoz fűznek jogkövetkezményeket. (17.30) Két személy tartós életközössége ugyanis megvalósíthat olyan értéket, amely az együtt élő személyek nemétől függetlenül igényt tarthat jogi elismerésre. Ezért a hátrányos megkülönböztetés tilalmába ütközik, ha a közös háztartásban érzelmi és gazdasági közösségben együtt élő személyek közü l az azonos neműekre a jogszabály nem vonatkozik. Az alkotmány 70/A §a ugyanis kimondja, hogy a Magyar Köztársaság területén tartózkodó minden személy számára biztosítani kell az emberi jogokat, bármely megkülönböztetés nélkül. Az Alkotmánybíróság megvizs gálta a hatályos jogszabályokat, melyek az élettársra nézve jogot vagy kötelezettséget állapítanak meg, és úgy találta, hogy ezekben az életviszonyokban nincsen jelentősége annak, hogy az élettársi viszony különböző nemű személyek között álle fenn. Az Alk otmánybíróság többféle lehetőséget látott arra, hogy a törvényhozó az azonos neműek élettársi közösségét az alkotmánynak megfelelően szabályozza. Először: az Országgyűlés a Ptk. módosításával eltörli az élettársak fogalmának a férfi és nő együttélésére tör ténő korlátozását. Másodszor: külön jogintézménnyel biztosítja az azonos neműek számára az élettársakéval azonos jogállást. Végül harmadszor: az élettársakra vonatkozó szabályokat egyenként felülvizsgálva eldönti, hogy az adott szabályozásban indokolte az élettárs fogalmát a férfi és nő együttélésére szűkíteni. Tisztelt Ház! A kormány mindhárom lehetőséget megvizsgálva arra a következtetésre jutott, hogy a Ptk. rendelkezéseinek módosításával célszerű megteremteni az azonos neműek együttélésének jogi elisme rését eredményező alkotmányos feltételeket a következő indokok alapján. Jelenleg mintegy 70 törvény és törvényerejű rendelet tartalmaz rendelkezést a hozzátartozók, közöttük az élettársak tekintetében, és még az alsóbb szintű jogszabályokról nem is beszélt ünk. Megállapítást nyert, hogy a hatályos jogszabályokban rögzített jogok, illetve kötelességek szempontjából nincs jelentősége annak, hogy az élettársak azonos vagy különböző neműek. Az élettársak ugyanis nem fogadhatnak gyermeket együttesen örökbe, illet ve jogszabály csak a házasságban élő nő művi megtermékenyítését engedi meg a házastársak közös kérelmére. Az Alkotmánybíróság által előírt alkotmányos megoldást ezért nem új jogintézmény felállításával, illetve az élettársakra jogokat és kötelességeket meg állapító nagy számú jogszabály módosításával, hanem pusztán a Ptk. azonos neműekre vonatkozó diszkriminatív rendelkezéseinek módosításával célszerű megteremteni. A törvényjavaslat elfogadása a gyakorlatban például azt eredményezi, hogy a jövőben ugyanazok a szigorú hivatali, gazdasági összeférhetetlenségi szabályok vonatkoznak majd az élettársi viszonyban együtt élő azonos és különnemű személyekre. A tanúvallomás alóli mentesség is kiterjed majd minden élettársra, illetve a polgári perekben a képviselet jog a. A törvényjavaslat az élettársi fogalom új tartalmú meghatározását a Ptk. 685/A § beiktatásával a Ptk. záró, értelmező rendelkezéseinek körében helyezi el, ezzel is kifejezve, hogy az élettársi kapcsolat meghatározásának nemcsak a vagyoni viszonyok rend ezése során, hanem más jogterületeken is alapvető jelentősége van. Ugyanakkor bizonyos, különösen a kiskorúakat érintő élethelyzetek rendezésekor szükséges lehet az élettárs fogalmának a Ptk. rendelkezéseitől eltérő
