Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. április 2 (163. szám) - Az egyes szociális ellátásokkal kapcsolatos törvények módosításáról szóló törvényjavaslathoz benyújtott módosító javaslatokról történő szavazás - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - SZABÓ GYÖRGY népjóléti miniszter:
2018 Itt szeretném azonban megerősíteni azt a korá bbi álláspontomat, amely szerint - egyetértve több hozzászólóval - a javasolt jövedelemtesztek helyett a későbbiekben, az adóreformmal összefüggésben, egy finomabb, korrektebb mérőeszközt kell majd alkalmaznunk. Igaz az az elhangzott megállapítás is, hogy a rászorultsági elv alkalmazása óhatatlanul növeli az adminisztrációs terheket. Sokan szóvá tették: a családi pótlék igényléséhez szükséges nyomtatvány túl bonyolult, és fennáll annak a veszélye, hogy sokan a rászorulók közül azért maradnak ki az ellátásbó l, mert nem képesek leküzdeni az adminisztrációs akadályokat. Az eddigi tapasztalatok ezt ugyan nem igazán támasztják alá, de azzal feltétlenül egyetértek, hogy a lehetséges mértékig csökkenteni kell az adminisztrációt. A most elfogadásra javasolt ellátáso k igényléséhez szükséges nyomtatványoknál ezt a követelményt érvényre fogjuk juttatni. Tisztelt Képviselőtársaim! A rászorultsági elv és az alanyi jog együttes alkalmazásának kérdésében teljes mértékben osztom Szigeti György képviselőtársam álláspontját, é s semmiképpen sem tartom családellenesnek. Nem tudom elfogadni Csépe Béla képviselő úrnak azt a megállapítását, hogy mindez az anyák és a családok számára megalázó lenne. Csépe képviselő úr egyenesen szegénytörvény megalkotására szólította fel a kormányt, amit egyszerűen nem értek. Surján képviselő úr egyik korrekt hozzászólásában arról beszélt, hogy az előző kormány számára sem volt kétséges, hogy az átalakulás útján el kell indulni, mert egy részben gazdagodó társadalomban nem lehet az egyenlőségre építet t érveket fenntartani, az elszegényedetteknél viszont ugyancsak komolyan kell venni az elszegényedést. Ezt a megközelítést magam is vállalni tudom, de az út ezen szakaszát a jelenlegi kormánynak kell megtennie - és bizony az előző időszak feltételeinél ros szabb feltételek között. Tisztelt Ház! Természetesen örülök annak, hogy egyöntetűen pozitív fogadtatásra talált az a javaslat, amely a gyesnél, a gyetnél kiiktatja a biztosítási előzményt, az anyasági támogatást pedig még a jövedelmektől is függetleníti. A gyesnél javasolt fontos és lényeges jogkiterjesztéseket senki sem vitatta. Magam nem igénylem e lépések dicséretét, de talán kevesebb szó esett róla, mint ami megillette volna. Azt a 3040 ezer családot is - akiket eddig a szabályozás elzárt ettől a lehet őségtől , beleszámítva az összességében 130140 ezer családot, azaz mintegy félmillió szegény sorsú embert érintő emelés mégiscsak tagadhatatlanul kedvező hatást fog kiváltani. Ezt a megoldást a kormány az ő érdekükben vállalta. A vita során további, az é rintettek számára még kedvezőbb feltételek kialakítására tettek javaslatot képviselőtársaim. Pusztai Erzsébet képviselő asszony javaslatát, miszerint a segélyt igénylő szülők bérjövedelme maradjon figyelmen kívül a jövedelemhatárok megállapításakor, az mot iválta, hogy egyébként éppen ez a bérjövedelem ütné el a szülőt az ellátástól. Csehák képviselő asszony azonban a vita során már jelezte - és ezt erősíteném meg , hogy ezt a konfliktust a törvényjavaslat képes kezelni, további módosítások nélkül is. Tiszt elt Ház! Kedves Képviselőtársaim! Szinte valamennyi hozzászóló - kormánypárti és ellenzéki egyaránt - érintette a gyessel összefüggésben a szolgálati idő kérdését. A benyújtott javaslat azok számára kívánta a gyesen töltött időt szolgálati időként elismert etni, akiknél a múltban is volt és a jövőben is lesz biztosítási előzmény - noha ez egyébként már nem feltétel. A benyújtott módosítások, a vitában elhangzottakkal egyező módon, több variációt is kínálnak a kérdés megoldásához. A kormány számára a felsorak oztatott érvek meggyőzőeknek bizonyultak. Készek vagyunk álláspontunkat felülvizsgálni. Az a módozat kínálja az elfogadható kompromisszumot számunkra, amely elviekben elfogadja a szolgálati időként való értékelést és ezzel egyidejűleg a járulékfizetés szük ségességét. Nem ismeretlen más ellátásoknál az a megoldás, miszerint az ellátásban részesülő az ellátás összegének terhére megfizeti a hat százalékos járulékot. (18.20) Ezt javasoljuk a gyes esetében is.
