Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. április 2 (163. szám) - Dr. Vastagh Pál igazságügy-miniszter együttes expozéja a nemzetközi bűnügyi jogsegélyről szóló törvényjavaslatról, valamint a volt Jugoszlávia területén elkövetett, a nemzetközi humanitárius jogot súlyosan sértő cselekmények megbüntetésére létrehozott... - A nemzetközi bűnügyi jogsegélyről szóló törvényjavaslat, valamint a volt Jugoszlávia területén elkövetett, a nemzetközi humanitárius jogot súlyosan sértő cselekmények megbüntetésére létrehozott Nemzetközi Törvényszék Alapokmányából fakadó kötelezetts... - DR. VASTAGH PÁL igazságügy-miniszter, a napirendi pont előadója:
1949 megbüntetésére létrehozott Nemzetközi Törvényszék Alapokmányá ból fakadó kötelezettségek végrehajtásáról szóló törvényjavaslatot jelenti. Megadom a szót Vastagh Pál igazságügyminiszter úrnak. DR. VASTAGH PÁL igazságügyminiszter, a napirendi pont előadója : Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Valóban, a két napi rendi pont egymással szoros összefüggésben áll, és ezért indokolt az, hogy egyszerre, összekapcsolva mondjam el mindkét expozét a két törvényjavaslat kapcsán. Az első törvényjavaslat a nemzetközi bűnügyi jogsegély átfogó törvényi szabályozását tartalmazza, tisztelt képviselőtársaim. A nemzetközi bűnügyi jogsegélynek különösen nagy a jelentősége és fontossága napjainkban, amikor a bűncselekmények elkövetése, a bűncselekmény elkövetőinek üldözése túllép a nemzeti, állami kereteken. Egyrészről azt követeli meg , hogy az államok közössége erőfeszítéseit egybekapcsolva lépjen fel a bűncselekmények üldözése érdekében. Ennek megfelelően a XX. század második felétől az államok közösségei átfogó egyezményeket hoztak létre a nemzetközi bűnügyi jogsegély alkalmazásának megkönnyítésére. Olyan államok esetében, amelyek nem tartoztak ilyen univerzális vagy regionális egyezményhez, az államok közötti kétoldalú megállapodások tették lehetővé azt, hogy az egyik állam a másik állam számára segítséget nyújtson a bűncselekmények elkövetőinek elfogásában, illetőleg általuk, velük szemben a büntetőeljárás lefolytatásához. Magyarország számos ilyen egyezménynek részese, tagja. Ezek közül kiemelkedő jelentősége van annak az egyezménynek, amelynek részesévé azáltal váltunk, hogy hazán k tagja lett az Európa Tanácsnak és ezzel az Európa tanácsi tagállamok között kialakult kiadatási és bűnügyi jogsegélyegyezmény részeseként megkönnyebbedett az ország helyzete a jogsegély alkalmazását illetően, könnyebbé vált az ország helyzete. Azokkal az államokkal, amelyekkel ilyen jellegű univerzális megállapodások nem jöttek létre, vagy nem részesei ilyen egyezményeknek, igyekszünk, arra törekszünk, hogy minél több állammal kössünk kétoldalú megállapodást nemcsak Európában, hanem Európán túl is. Emléke ztetem tisztelt képviselőtársaimat, hogy nemrégen szerepelt a Ház előtt az Ausztráliával, Kanadával, az Amerikai Egyesült Államokkal megkötött bűnügyi jogsegélyegyezmény megerősítése, kihirdetése, amelyek nyilván összekapcsolódnak a bűnözés nemzetközivé vá lásával, szervezetté válásával. Ez a törvényjavaslat abból a felismerésből indul ki, hogy még ennek ellenére is, hogy az államok jelentős részével vannak ilyen értelmű, ilyen tartalmú szerződéseink vagy nemzetközi, vagy kétoldalú kapcsolatok formájában, mé gsem tudjuk biztosítani azt, hogy valamennyi állammal az együttműködés feltételei, legális alapjai a bűnügyi jogsegély szempontjából biztosítottak legyenek. Ezért törekedtünk arra, hogy egy átfogó törvényjavaslatot készítsünk, amely átfogóan szabályozza mi ndazokat a kérdéseket, amelyek az államok egymás közötti viszonyában rendezést igényelnek, és amelyek a nemzetközi szerződések hazai alkalmazása szempontjából fontosak. Ez a törvényjavaslat a büntető törvénykönyvben és a büntetőeljárási törvényben ma meglé vő szabályozások nagymérvű kiszélesítésével, jelentős tartalmi módosításával tehát egy önálló törvényben foglalja össze a nemzetközi büntetőjogi együttműködés során rendezést igénylő kérdéseket. A javaslatban a nemzetközi bűnügyi jogsegély leggyakoribb for máit szabályozzuk. Ezek között a kiadatást, a büntetőeljárás átadását, a büntetés végrehajtásának átadását és az eljárási jogsegély kérdéseit. Alapvető jogelvet tartalmaz a javaslat, amikor kimondja, hogy nem kerülhet sor bűnügyi jogsegélyre, ha az csorbít aná Magyarország felségjogait, veszélyeztetné biztonságát és sértené közrendjét. Ehhez az alapelvhez szeretném hozzáfűzni, tisztelt képviselőtársaim, azt a tényt, hogy a közelmúltban a kormány előterjesztést fogadott el Magyarország csatlakozására az 1977ben az
