Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. április 2 (163. szám) - Dr. Sólyom László, az Alkotmánybíróság elnökének és dr. Holló András, az Alkotmánybíróság főtitkárának köszöntése - Az Alkotmánybíróság ügyrendjéről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - DR. TOLLER LÁSZLÓ, az MSZP
1934 A főtitkár jogintézményének szabályozása, amely újnak mondható, hiszen az Alkotmánybíróságról szóló törvény nem ismeri, komol y körültekintést igényel. Célszerűbb lenne az alkotmánybírósági törvény módosításával életre hívni az intézményt, s a részletszabályozást bízni az ügyrendre és az Alkotmánybíróság ügyviteli szabályzatára. Aggályosnak tartjuk a törvényjavaslat V. fejezetét, amely az Alkotmánybíróság állandó bizottságairól rendelkezik. Véleményünk szerint nincs akadálya annak, hogy az Alkotmánybíróságon belül bizottságok jöjjenek létre, de ezek a bizottságok csakis döntéselőkészítő, véleménynyilvánító szervek lehetnek, dönté shozói jogkör részükre át nem adható. A törvény, mármint az Alkotmánybíróságról szóló törvény ugyanis nem ad lehetőséget pluszdelegációra sem a hatáskörrel felruházott teljes ülés, sem az elnök tekintetében. Lehet, hogy csak félreérthető a törvényjavaslat megfogalmazása. Álláspontunk szerint mellőzni lehetne a javaslatból a nem törvényszintet igénylő technikai szabályokat, az Alkotmánybíróság ügyviteli szabályzatára bízni a részletszabályozást. Az Alkotmánybíróság tagjait az Országgyűlés választja meg. Az ú j tagok megválasztása elengedhetetlenül szükséges és sürgős. Rövid időn belül bekövetkezhet a helyzet, hogy az Alkotmánybíróság határozatképtelenné válhat a 70 évet betöltött alkotmánybírák nyugdíjba vonulása következtében. De igazából nem erről, hanem a m egválasztott alkotmánybírák esküjéről szeretnék pár szót szólni. A Magyar Köztársaság Országgyűlésének Házszabályáról szóló 46/1994. számú országgyűlési határozat 132. §a szerint a vezető közjogi tisztségek betöltői megválasztásuk után, ha a rájuk vonatko zó szabályok nem írnak elő más esküszöveget, az Országgyűlés előtt a Házszabály 3. számú melléklete szerint teszik le az esküt. A javaslat 7. §a más esküszöveget ajánl. Ennyiben teljesíti azt a feltételt, hogy más jogszabályban is lehet esküszöveget megál lapítani. Ugyanakkor a házszabályi esküszöveg tartalmazza mindazokat az elemeket, amelyeket az alkotmánybírói tisztség betöltése során sem szabad szem elől téveszteni, mentes viszont a szubjektív elemektől. Néhány ilyen szubjektív elem belekerült ebbe az e sküszövegbe, mellyel nem igazán tudunk egyetérteni. Képviselőcsoportunk nem látja szükségesnek más esküszöveg bevezetését a Házszabályban megtalálható esküszöveg helyett. Hiányoljuk a törvényjavaslatból az eljárási határidők megjelölését. A jogbiztonság, i smerve Isépy képviselőtársam által statisztikai adatokkal alátámasztott hatalmas munkát, azt kívánná, hogy az eljárás mielőbb befejeződjék a nagy munkateher mellett is. Ennek érdekében megfontolásra ajánljuk eljárási határidő előírását, illetve a soron kív üli eljárás újraszabályozását, az utólagos és az előzetes normakontroll lefolytatásának áttekintését, különös figyelemmel arra, hogy az előzetes normakontroll intézménye nem igazán él a törvényi előírások ellenére az Alkotmánybíróság gyakorlatában. A vázol t javaslatokon túl, amelyek az ügyrend javítását, módosítását célozzák, hosszabb távon megfontolásra ajánljuk, hogy egyáltalán szükségese a háromszintű szabályozás. Álláspontunk szerint túlzottnak tekinthető az Alkotmánybíróságra vonatkozó joganyag három külön törvényben történő megjelenítése, ismerjük az alkotmányt, a kétharmados, Alkotmánybíróságról szóló törvényt és feles az ügyrendi törvény. A szervezet felállására, működésére vonatkozó garanciális szabályok már az alkotmányban és az Alkotmánybíróságró l szóló törvényben megfogalmazódtak. Ha ezek korrekciója, kiegészítése szükséges, akkor azt kétharmados törvényben kell szabályozni. Ilyen korrekciós kísérlet volt az előbb említett törvényjavaslat, amelyet a benyújtás veszélye is elkerült, ugyanakkor enne k a korábbi törvényjavaslatnak a hatása jól érzékelhető az ügyrend megfogalmazásában. Ugyanakkor szeretném felhívni a figyelmet arra is, hogy más, szintén a parlamenthez kötődő szerv, s a parlament által választott közjogi szerv ügyrendjét sem törvény szab ályozza. Gondolok itt a Legfelsőbb Bírósággal kapcsolatos szabályokra, az Állami Számvevőszék szabályaira.
