Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. április 1 (162. szám) - A társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 1994. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - SELMECZI GABRIELLA (Fidesz):
1898 Az egészségügyi kockázatok csökkentését elősegítő programokra 2 milliárd forintot használtak fel. Ezek elbírálásában nehéz bármiféle szakmai koncepciót felfedezni. Az ÁSZ jelentése úgy fogalmaz, hogy “számos visszáss ág, ellentmondás és szabálytalanság terhelte” ezek felhasználását. Közel 100 milliót ebből arra fordítottak, hogy saját működési kiadásaikat finanszírozzák, - miközben az alapok együttes működési kiadásai meghaladják a 16 milliárd forintot. Tisztelt Ház! I tt a szociális biztonság meghatározó rendszereinek, a nyugdíjnak és az egészségügynek a jövőjéről van szó, ami sem tehetetlenséget, sem késlekedést nem tűr. Summaként azt kell mondanom, hogy eljött az ideje annak, hogy az Országgyűlés összefüggéseiben átte kintse a társadalombiztosítási önkormányzatok működését és - a tanulságokat levonva - a szükséges törvényi lépéseket megtegye. Köszönöm. (Taps.) ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Én is köszönöm. Szólásra következik Selmeczi Gabriella képviselőnő, a Fidesz képvisel ője. Szólásra készül Rott Nándor úr, Független Kisgazdapárt. Megadom a szót Selmeczi Gabriella képviselőnőnek. SELMECZI GABRIELLA (Fidesz) : Köszönöm szépen, elnök asszony. Tisztelt Képviselőtársaim! A társadalombiztosítás '94. évi zárszámadása olyan, mint az állatorvosi ló. Mindenki mulasztása felfedezhető benne, és közben jól illusztrálja ez a zárszámadás a két nagy ellátórendszer állapotát. A zárszámadás vizsgálatakor egyrészt szembesülni lehet azokkal a rendszerszintű problémákkal, amelyek a korábbi zárs zámadás kapcsán is rendszeresen a felszínre kerültek, és néhány olyan újabb problémával, amelynek a megoldása ismét halogatást szenved. Tisztelt Képviselőtársaim! A tbalapok összességében 42 milliárd forint hiánnyal zárják az 1994es évet. Ez a hiány véle ményünk szerint nem az optimista tervezésből fakad, hanem abból a jelenleg is folyó gyakorlatból, hogy a pénzügyi kormányzat képviselői a kiadásokat rendszeresen alul, a bevételeket pedig rendszeresen felültervezik. Például államtitkár úr sajnálkozva jelez te, hogy a gyógyszertámogatási kiadások 11 milliárddal túllépték a tervezett szintet. Nos, ez a bizonyos tervezett szint úgy alakult ki, hogy 20 százalék feletti inflációs ráta mellett a gyógyszerkiadások növekedését az előző évi kiadásokhoz képest csupán 2,3 százalékra tették. Ehhez képest meglepő módon a kiadások 24 százalékkal nőttek. Természetesen egy jó gyógyszertámogatási rendszerrel e növekedési ütem fékezhető lehetett volna, de a 2,3 százalékos növekedést senki sem gondolhatta komolyan. Ugyanezzel a jelenséggel találkozhattunk a '93. évi zárszámadásban, és nem kell ahhoz nagy jóstehetség, hogy ugyanezt fogjuk látni a '95. évi zárszámadásnál is. Ez a zárszámadás attól is különleges, hogy ez a tbönkormányzatok első teljes költségvetési éve. A bizonyít vány, amit kiállít az első évi működésről, finoman szólva sem nevezhető fényesnek, noha az előbb említett deficitért nem az önkormányzatok a felelősek. A működés során rendszeresen bukkan az Állami Számvevőszék törvény- vagy jogszabálysértő működésre. Ezek egy része valóban csak a szabályozás hiányosságaira vezethető vissza, más része viszont a vonatkozó jogszabályok rendszeres figyelmen kívül hagyásából ered. Hogy ez gondatlanságból vagy szándékosan történike, nehéz eldönteni. Mindenesetre az tény, hogy s em ez a zárszámadás, sem a '96. évi költségvetés nem felel meg az államháztartási törvény bizonyos előírásainak. Miután erre az Áht. hatályba lépése óta minden egyes költségvetés és minden egyes zárszámadás kapcsán felhívja az ÁSZ a figyelmet, ez a gondatl anság legalábbis megkérdőjelezhető. Különösen elszomorítónak tartjuk az Egészségbiztosítási Önkormányzat reagálását az ÁSZ által jelzett hiányosságokra. Mint cseppben a tenger, a legjobb példa a vagyon feletti tulajdonosi jogok gyakorlása. Messze vagyunk m ár attól a korszaktól, amikor igaz volt József Attila állítása, hogy csak a törvény a tiszta beszéd. De az önkormányzatról szóló törvény meglepő módon ebben a kérdésben egyértelműen fogalmaz: "A közgyűlés átruházhatatlan hatáskörébe tartozik a vagyon felet ti
