Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. április 1 (162. szám) - A társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 1994. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. TORGYÁN JÓZSEF (FKGP): - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - UNGÁR KLÁRA (SZDSZ):
1895 még áthágni, hogy az egyébként tényleges politikai felelősséggel tartozó tbönkormányzat elnöke vállalja a felelősséget és vállalja a politikai konzekvenciáit is. A fejlesztésre szánt összeg, ami a költségvetésben szerepelt, 2,3 milliárd forint volt, e bből adtak ki 150 millió forintot teljesen szabályellenesen. Ez 6,5 százaléka ennek az összegnek. Tessék elképzelni, amikor a költségvetésből 6,5 százalékot, mondjuk, a miniszterelnök, minden szabályt fölrúgva folyósít... - mi történne a saját pártján, a p arlamenten belül. A vagyongazdálkodás - már előttem szóltak erről, de azért elmondanék egypár példát erről a vagyongazdálkodásról. '94ben a két önkormányzat különbözőképpen vonta le a tanulságot abból, hogy Lupis Józsefet bízták meg állampapírok vásárlásá val, és ez nem történt meg ténylegesen, tehát egy elég komoly veszteség érte a két önkormányzatot. Az Egészségbiztosítási Önkormányzat a Lupisügy, a Lupistörténet után hajtott végre egy olyan vagyonkonverziót, ahol banki részvényeket cserélt Medicorrész vényre. A vagyonvesztés az auditáló szerint 100 millió forint. A későbbiekben - illetve két évben együtt, '94ben és '95ben - 11,4 milliárd forint került át, vagyon került át a két önkormányzathoz, amit alapvetően a Egészségbiztosítási Önkormányzat kezel. Ebből 7 milliárd forint két nagy banknak a részvénye: az OTP- és a Postabankrészvények; ezek, ha jól emlékszem, a bank 2020 százalékos részesedését jelentik. Ezenkívül 1 milliárd forintot - tehát a 11 milliárd forinton fölül 1 milliárd forintot - kapott a két önkormányzat a járuléktartozás, tehát nem behajtott vagy behajthatatlan járuléktartozás címen. Ennek ellenére van olyan részvényük, ami nincs a mai napig a nyilvántartásba véve. Ilyen az OKHBrészvény, illetve a Thermal Invest Rt.részvény - tehát e zek között nem is szerepel. Az önkormányzat kapott - mert fejlesztésekről és vagyonról van szó - épületberuházásokra a tervben 1 milliárd forintot, illetve 100 millió forinttal többet költött, mint ami hivatalosan a tervben szerepelt, és tulajdonképpen a Budapesti Egészségbiztosítási Pénztár irodáján vagy épületén kívül nem talált az Állami Számvevőszék indokolatlan épületberuházást. De egy azért van: az előbb említett részvénykonverzió azt jelentette, hogy 1 milliárd forintnyi névértékű részvényt 662 mi llió forint névértékű Medicorrészvényre cseréltek. Az auditor szerint 130 millió forint értékvesztés történt, és az Állami Számvevőszék mellékesen megjegyzi, hogy 50 millió forintot hanyagságból az önkormányzat, kamat és hozam címén, az Omker- és a Credit anstaltjegyek után nem hajtott be. Szándékosan soroltam fel ezeket a számokat, tudniillik ezeket össze kell adni, hogy milyen mennyiségű vagyonvesztés, illetve milyen mennyiségű hanyagság történt - vagy hanyag pénzkezelés. Egy utolsó példát mondanék, a Ho tel Carbona: '94ben a könyv szerinti érték 150 százalékáért írták jóvá, az auditor szerint 200 millió forint a vagyonvesztés. 615 millió forint addig be nem hajtott követelést írtak jóvá. Akárhogy is nézem, ezeket a számokat összeadom, majdnem 1 milliárd forintnál tartunk úgy, hogy nem jelentéktelen a működési költsége a két önkormányzatnak, és nem jelentéktelen felelősség terheli őket. Hiszen választott, arra választott vezetőkről és önkormányzati tagokról van szó, akiknek az lett volna az egyik alapvető dolguk, hogy ne elköltsék, hanem ellenőrizzék ezeknek a pénzeknek a szabályszerű mozgását, és ha nincs szabályozva, akkor szabályozzák azt. (19.50) Levonnám a konklúziót. Nem nagyon szeretnék Torgyán Józsefnél is hosszabb ideig beszélni, ezért tényleg csak a vagyonról, illetve a fejlesztésekről próbáltam valamit mondani. Azt gondolom, a következő konklúziókat kell levonni. Biztos, hogy az önkormányzatiság jelenlegi konstrukciója az egészségbiztosítás terén nem jó. Így nem hagyható, illetve ha nem nyúlunk a struktúrához, a belső szabályokat akkor is meg kell teremtetni velük, és ha nem tudják a belső szabályokat egyedül kialakítani, ami mondjuk egy kétszázezer fős városban a területi önkormányzatoknak évek óta elég jól megy, akkor a külső szabályoknak kell ol yan szigorúaknak lenniük, hogy ne tudjanak mást tenni, mint amit szerintünk kellene.