Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. április 1 (162. szám) - A természet védelméről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - TAMÁSSY ISTVÁN (SZDSZ):
1873 Köszönöm a szót, elnök asszony. Rott Nándor kollégám szólított meg, és azt szeretném válaszolni a felvetett dolgaira, hogy én is örömmel csatlakozom ahhoz, hogy itt és most, Magyarországon is tisztába kell tenni a törvényeinket, mégpedig abból a szempontból, hogy azok világosan, jól követhetők legyenek. Ugyanakkor azt hiszem, az a példa, amely természetesen jó lehet 1871ből, arra is felhívja a figyelmünket, hogy mennyivel másabb ma a problémánk, mint 1871ben volt, hiszen akkor az erdőre vonatkozó törvényből idézte ezt az egy passzust, amely valóban nagyon konkrét volt, de a sza bályozás tárgya sokkal szűkebb, mint amilyet a természetvédelmi törvény ma maga elé kitűz. Erre a szabályozásra ma egy magasabb szempontból van szükségünk, mint ahogy én is említettem, nevezetesen hogy a XXI. század felé haladó természetvédelem alapköveit határozza meg ez a törvény. Nyilván egyetlenegy törvényben ilyen szerteágazó feladat, illetve a legaprólékosabb szabályozások - mint ahogy én azt említettem - egyszerre nem felvállalhatók. Ma az idő szorít bennünket, szerintem az ennek való megfelelés az, amelyet ez a törvény kitűz maga elé. Ha pedig ez így van, akkor még egyszer tisztelettel köszönöm azt a követelményt, amelyet ön felemlített a régi példa nyomán; nyilván mi is szeretnénk megfogalmazni ezt, csak egészen máskor, a sokkal szerteágazóbb és sok kal bonyolultabb tartalmának megfelelve. Köszönöm a figyelmet. (Taps az MSZP soraiban.) ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Köszönöm. Soron következik Tamássy István, a Szabad Demokraták Szövetsége részéről, őt követi majd Berregi István, a Független Kisgazdapárt ké pviseletében. Most megadom a szót Tamássy István képviselő úrnak. TAMÁSSY ISTVÁN (SZDSZ) : Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! Örömmel üdvözlöm a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium által benyújtott törvényjavasla tot a természet védelméről. Jólesik arról beszélni, hogy a környezetvédelmi törvényben jelzett további, környezetet és természetet érintő törvények sorában - mondhatnám menetrendszerűen - most egy rendkívül fontos állomáshoz érkeztünk. A természetvédelmi t örvény, noha elődjei már 1935ben, 1961ben és 1982ben szabályozták a természet védelmének formáit és szervezeti rendjét, az e téren az utóbbi években történt alapvető jellegű felismerések és nemzetközi szintű szabályozások - mint például a biodiverzitásr ól szóló riói egyezmény - szellemében a természet védelmének átfogó szabályozását jelenti, szoros összefüggésben a rokon területeken hozott és a közeljövőben megalkotásra kerülő törvényekkel, s az EUnormákkal összhangban. A törvényjavaslat rendelkezéseine k általános kritikáját, illetve ismertetését az előterjesztő és a pártok vezérszónokai már megtették. Engedjék meg, hogy most egy másfajta nézőpontból elemezzem a törvény gondolatait, és azok tételes megjelenítését. A vizsgálódást egy rendkívül egyszerű ka pcsolatrendszer két elemének párba állításával jellemezhetem, ez az ember és a természet viszonya; bővítve a kört, az ember által létrehozott vagy - mondjuk így: - megváltoztatott környezet és a természet viszonya. A kérdést azért tartom egyszerűnek minden bonyolultsága és ellentmondásossága ellenére, mert az ember természeti lény, tehát maga is a természethez tartozik, annak része. Ebből a szemszögből ez a viszony egy nagyobb rendszer belső kölcsönhatásaként is elemezhető. Más szempontból a természet nagy egészén belül az élettelen világ és az élővilág kölcsönhatásáról beszélhetünk. Az élővilág - az egysejtű élőlényektől kezdve a növényvilágon keresztül, az állatokon át, az emberig bezárólag - mindig alakította környezetét. A növények szerepe a légkör össze tételének alakításában közismert. Az állatok környezetalakításait hol szeretettel, hol remegő elismeréssel illetjük: "Milyen kedves kis állat ez a hód, milyen ügyes kis tavakat hoz létre, milyen szép várakat
