Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. február 6 (144. szám) - A Magyar Köztársaság és a Pakisztáni Iszlám Köztársaság között a kettős adóztatás elkerüléséről a jövedelemadók területén Islamabadban, 1992. február 24-én aláírt Egyezmény kihirdetéséről szóló törvényjavaslat határozathozatala - Az Országgyűlés döntése az alkotmány- és igazságügyi bizottság 1995. november 22-i állásfoglalásáról - ELNÖK (dr. Salamon László): - DR. DÁVID IBOLYA (MDF): - ELNÖK (dr. Salamon László): - DR. DÁVID IBOLYA (MDF):
188 A Házszabály értelmében bármely frakció kérheti az alkotmányügyi bizottság ügyrendi tárgyú döntéseinek Országgyűlés általi felülvizsgálatát. Ez történt akkor, amikor az MDFfrakció élt ezzel a jogával. Nekünk a bizottság nevében nincs hozzáfűznivalónk a korábbi döntésünkhöz; a döntést vitató képviselőknek nyilván lesz mondanivalójuk. Köszönöm szépen. Kérem a Házat, hogy a bizottság döntését erősítse meg, tehát az alkotmányügyi bizott ság korábban hozott döntésével azonos módon ítélje úgy a Ház, hogy nem történt házszabálysértés. Köszönöm szépen a türelmüket. (Taps.) ELNÖK (dr. Salamon László) : Tisztelt Országgyűlés! Mint ahogy a bizottság elnöke, Hack Péter is arról említést tett, való ban a Magyar Demokrata Fórum kérésére foglalkozik most a Ház a Házszabály 143. § (9) bekezdése alapján ezzel a kérdéssel. A napirendi ponthoz történő hozzászólás tekintetében a Házszabály azon rendelkezése az irányadó - mivel ügyrendi javaslatról, vitáról van szó , hogy az ügyrendi javaslattal kapcsolatosan képviselőcsoportonként legfeljebb egy képviselő, továbbá az elsőként szólásra jelentkező független képviselő hozzászólása engedélyezhető. Egyébként az Országgyűlés a javaslatról vita nélkül határoz. Meg kérdezem a képviselőcsoportokat, hogy kívánnake felszólalni. A Magyar Demokrata Fórum részéről két jelentkező van, Dávid Ibolya és Kutrucz Katalin; kérem válasszanak... - a képernyőn két jelentkezés van. (Dr. Kutrucz Katalin jelzi, hogy nem jelentkezett s zólásra.) Kutrucz Kataliné téves; megadom a szót Dávid Ibolya képviselő asszonynak. DR. DÁVID IBOLYA (MDF) : Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Kedves Képviselőtársaim! Másfél éve, hogy új Házszabálya van a Magyar Országgyűlésnek. Ez időszak alatt 35 olyan állásfoglalást hozott az alkotmányügyi bizottság, mellyel általános érvénnyel értelmezte a Házszabály egyes rendelkezéseit, és 11 esetben hozott eseti ügyekben állásfoglalásokat. Ez összesen 36 ügy, és ez az első olyan alkalom, hogy az ellenzék részéről a z Országgyűlés segítségét kérjük... (Folyamatos zaj.) Nagyon sokszor volt olyan... ELNÖK (dr. Salamon László) : Képviselőtársaim! Tiszteljük meg egymást azzal, hogy figyelemmel hallgatjuk a felszólalót! Tessék! DR. DÁVID IBOLYA (MDF) : Tehát sokszor volt oly an, hogy a bizottsági véleményünkkel alulmaradtunk, azonban ez az első olyan alkalom, hogy az önök segítségét kérjük ahhoz, hogy egy állásfoglalással kapcsolatban ne adjanak helyt az alkotmányügyi bizottság házszabályértelmezésének. Részben azért is, mert az egyedi eseten túlmutat ez az értelmezés, hiszen állandóan mozgó állapotban van a Házszabályunk, a házszabályértelmezés befolyással van a későbbiekben a házszabálymódosításokra is, és ezért tartottuk a konkrét eseten túlhaladóan fontosnak azt a kérdés t, hogy ebben a kérdésben ma az Országgyűlés plénuma döntsön. Nagyon fontos ellenzéki és képviselői jog az interpelláció, hiszen ezt az alkotmány biztosítja a képviselőknek, és igen régi hagyományokra tekint vissza, nagyon fontos ellenzéki jog a végrehajtó hatalom ellenőrzésében. Ezért a Házszabály az alkotmányra alapozva szabályozza a 115. §ában, hogy mit kell tenni annak a képviselőnek, aki interpellációt nyújt be: írásban, a meghatározott határidőben, az elnöknek megküldi az interpellációt. Mi is az int erpelláció? Az interpelláció egy kérdés; egy olyan speciális kérdés, amit az Országgyűlés ülésén a képviselő tehet föl a kormány egyes tagjainak vagy a miniszterelnöknek. Ezért ezt a kérdést meg kell fogalmaznia. A Házszabály úgy fogalmaz, hogy a kérdéshez kapcsolódó tényeket és körülményeket is le kell írni. És innentől kezdve semmiféle megkötést nem tartalmaz a Házszabály arra nézve, hogy mit kell még leírnia, illetve mit szabad ezt követően az interpelláló képviselőnek elmondania. Tartalmaz időkorlátozás okat - három perc, öt perc és két perc , és tartalmaz olyan korlátozást és megkötést -
