Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. április 1 (162. szám) - Az ülés megnyitása - Bejelentés képviselő frakcióba történő belépéséről - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - CSÉPE BÉLA (KDNP): - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. EÖRSI MÁTYÁS, a külügyi bizottság elnöke:
1855 Mindenesetre szeretném a Házat emlékeztetni arra, hogy a tárgyalások megkezdése, illetve az aláírás óta rendszeressé váltak a felső szintű kormányzati és parlamenti érintkezések, megalakult a magyarszlovák gazdasági veg yes bizottság; a kereskedelmi forgalom másfélszeresére - ezen belül az export másfélszeresére - nőtt; szakértői tárgyalások kezdődtek a bősnagymarosi vízlépcsőkérdés tárgyaláson, peren kívüli rendezésére; megállapodást kötöttünk a szigetközi ideiglenes ví zpótlásról; megnyílt négy határátkelőhely; megállapodás született az EsztergomPárkány közötti hídról. És van hivatkozási alap, hiszen önök, tisztelt ellenzéki képviselőtársaim, önök is hivatkoznak az alapszerződésre, amikor joggal bírálják a Szlovák Nemze ti Tanács által meghozott törvényeket. És az alapszerződés megkötése igenis javította nemzetközi megítélésünket, amit rontott volna az a magatartás - amit most Torgyán József frakcióvezető úr megint felvetett , hogyha mi kivárunk a ratifikálással. Köszönö m. (Taps a bal oldalon.) ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Megadom a szót Csépe Béla frakcióvezetőhelyettes úrnak, KDNP. CSÉPE BÉLA (KDNP) : Elnök Úr! Tisztelt Ház! Én is szeretnék röviden véleményt mondani ezzel a kérdéssel kapcsolatban. Úgy vélem, az helyes, hogyh a nemzetközi fórumokon, nemzetközi jogilag ahhoz ragaszkodunk, hogy maga a ratifikált alapszerződés szövege az irányadó. Nyilván ezt kell tenni. Az a tény azonban, hogy ezek az értelmezések megszülettek, sajnos arra mutat, hogy Szlovákiában egyáltalában ne m szűnik, sőt, erősödik a magyar kisebbséggel szembeni fellépés. Erre mutat az az új szlovák közigazgatási törvény, amiről tudtommal itt még nem esett szó, aminek az a lényege, hogy függőleges módon új közigazgatási egységeket vezet be, tehát lehetetlenné teszi azt, hogy ahol magyar többség van, ott egyáltalán meg tudjon alakulni bármiféle autonómia. Tehát mindezek azt mutatják, hogy egy igen erős és egyre erősödő ellenszenvvel szemben kell az ottani magyar kisebbségeknek élni. Ezért nem tudom megérteni azt a vádat, hogy mi, az ellenzék, Trianon megváltoztatását akarjuk a parlamenti hozzászólásainkkal, és mintegy visszasírjuk a "NagyMagyarországot". Itt nem erről van szó: igenis, mi állunk ki elsősorban azért, hogy az ottani magyar kisebbség jogai valamenny ire is érvényesüljenek. Engedjék meg még megemlítenem azt, hogy a Benešdekrétumok még mindig érvényben vannak, amelyek szerint a magyar kisebbség kollektívan lenne bűnös. Ez a képtelenség a mai Európában még mindig érvényben van. Mi javasoljuk a kormányza tnak azt, hogy ezt is vesse fel tárgyalásai során, és igyekezzék azt elérni, hogy végre szűnjön meg ez az irányzat, amely a magyar kisebbség ilyen elnyomására törekszik. Köszönöm. (Taps a jobb oldalon.) ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Megadom a szót Eörsi Mátyás k épviselő úrnak, a külügyi bizottság elnökének. (16.10) DR. EÖRSI MÁTYÁS , a külügyi bizottság elnöke : Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Amikor a pozsonyi parlament ilyen furcsán ratifikálta az alapszerződést, igen tanulságos volt az ellenzéki pártok reakciój a. A mérsékelt ellenzékiek azt mondták, hogy ez nem egy örömteli dolog, de próbáljunk meg élni azokkal a lehetőségekkel, amelyeket az alapszerződés most már nyújt számunkra. Mások - a Független Kisgazdapárt, a MIÉP, és igen szomorú harmadikként megemlíteni : a Fidesz - fölvetették az alapszerződés felmondását. A következő kérdést szeretném föltenni azoknak a képviselőknek, pártoknak, akik ezt fölvetették: komolyan gondoljáke, hogy a szlovákiai magyarság helyzete jobbá fog válni akkor, ha az alapszerződés fe lbontásra kerül? Nyilvánvaló, hogy nem így van, és ebben az összefüggésben meglehetősen cinikus javaslatnak tartom, hogy egyes pártok az alapszerződés felbontását javasolják, a benne foglalt lehetőségekkel való élés helyett.
