Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. március 27 (161. szám) - A cigányság helyzetéről szóló politikai vita - DR. GÖTZINGER ISTVÁN (MSZP):
1822 kettészakadása természetesen nemcsak cigányprobléma, de a cigányság az a többségi társadalomtól megkülönböztethető etnikum, amely egés zében, összességében olyan helyzetbe került, mint akinek nincs helye a nap alatt, mint aki a reménytelenség, a senki földjére érkezett egy végtelen vándorlás után. Ha egy csoport, egy társadalmi réteg tartósan kirekesztődik a társadalomból, mert nincs munk ája, mert nem jut hozzá mindazokhoz az anyagi és nem anyagi javakhoz, amelyekhez csak a munkával és a munka köré szerveződő élettel lehet hozzájutni, ha egy csoportnak tartósan és a szó legkomolyabb értelmében azt kell megélnie, hogy a társadalomnak nincs rá szüksége, akkor ez a csoport nem lesz érdekelt a társadalomban. Az ilyen kirekesztett csoportban megszűnik a társadalmi normák érvényessége, összegyűlnek a patológikus társadalmi jelenségek, elsorvad a munkára motiváltság, kialakul a segélyfüggőség, gya koribb az alkoholszenvedély, az élet általános eldurvulása, a gyerekek kimaradnak az iskolából, nő a bűnöző magatartásra irányuló késztetés. Különösen súlyossá válik a probléma, ha a többségi társadalomtól megkülönböztethető etnikai csoport kerül a társada lomból kiszorított helyzetbe. Az egyébként is meglévő előítéletek, a kölcsönös előítéletek felerősödnek és a helyzetből következően igazolódni látszanak. Kialakul az egymástól való veszélyeztetettség érzése, a kölcsönös félelmek öntörvényű csapdája. Megjel ennek azok a szélsőséges magatartások és szélsőséges csoportok, amelyek tovább generálják, egyben igazolják a kölcsönös félelmeket. Megnehezednek, szinte ellehetetlenülnek még az egyéni kitörési lehetőségek is a szegregált csoportból. Nyilván hosszan sorol hatók mindazok a következmények, amelyek összességükben jelentős mértékben hozzájárulnak az általános társadalmi nyugtalansághoz és bizonytalansághoz. Tisztelt Képviselőtársaim! Remélem, hogy mindezek alapján belátható, hogy a többségi tá rsadalomnak, az egész magyar társadalomnak nagyon fontos, alapvető érdeke, hogy ne legyenek a társadalomból tartósan kirekesztett csoportok, hogy megoldást találjunk a cigányság társadalmi integrálódásának kérdésére. Ugyanakkor azt is tudni kell, hogy az á ltalános társadalmi érdek rendkívül ellentmondásos módon jelentkezik. A munkanélküliség túlnyomóan ott a legnagyobb arányú, ahol nagyobb számban élnek cigányok, és a munkapiacon folyó verseny éppen azokat teszi érdekeltté a cigányok kiszorításában, akik a cigányokhoz hasonlóan alacsony képzettségűek és veszélyeztetettek. A nyílt és burkolt érdekharcokban azok az érdekcsoportok számíthatnak sikerre, amelyek szervezettek, amelyek a teljesítményük megvonásának kilátásba helyezésével jelentős nyomást tudnak gya korolni, akik érdekérvényesítésükhöz többkevesebb társadalmi támogatásra számíthatnak; mindez hiányzik a cigányok esetében. A pártok, a nagy civil szervezetek, az önkormányzatok, az igen erős társadalmi előítéletek miatt nem merik vállalni, hogy népszerűs égük kockáztatása árán is következetesen képviseljék a cigányság érdekeit. Ha mindez igaz, mégis miben reménykedhetünk? Miért szólok egyáltalán? Én elsősorban azt szerettem volna elmondani, hogy a probléma valóban ilyen súlyú. Másodsorban azt szeretném mon dani, hogy a demokrácia általános légköre, a demokrácia többet jelent, mint puszta érdekharcokat. A demokráciában kell hogy megjelenjenek olyan emberek, akik a napi vagy rövid távú érdekeken felülemelkedve felvállaljanak olyan közös általános érdekeket, am elyeket ma kevesen mernek vállalni. A demokrácia olyan embereket nevel és fog nevelni, akik mindenekfölött valónak fogják tartani azt az általános társadalmi érdeket, amely nem engedi meg, hogy tartósan kirekesztett csoportok legyenek a társadalomban. Hadd hivatkozzak Amerikára, ahol nagyon sok kirekesztett csoport van. Amikor azonban eljutott oda egy mozgalom, amikor Martin Luther King elmondta híres beszédét, amikor azokkal a szavakkal kezdte a beszédét, hogy "van egy álmom", ezekhez a pillanatokhoz köthe tő, hogy valami megváltozott az Amerikai Egyesült Államokban. Fehér amerikaiak tízmilliói másképp kezdtek
