Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. március 27 (161. szám) - A cigányság helyzetéről szóló politikai vita - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - SZABÓ RUDOLFNÉ DR. (SZDSZ):
1816 A jelenleg érvényben lévő oktatásfilozófiai koncepció kedvezőtlen, nagyobb állami felelősségvállalás szükséges, különösen a nemzetiségi és etnikai oktatás területén . Befejezésül még egy gondolatot: nem a KDNP mondja, hanem több, a cigányság helyzetével foglalkozó szakanyagban találkoztam az állami segítségadás és ellenőrzés igényével. Az előző kormányzat a tankerületek mellett létrehozta a nemzetiségi és etnikai okta tásszervezői hálózatot. Ez egy sajátos intézményrendszer volt, gyakorlati követelményekhez igazodott, a szakmai szolgáltatásnak, a szakmai tanácsadásnak, de a szakmai ellenőrzésnek is egy együttese, amely kezdett eredményesen működni. A kormányzat számos n emzetiségi és etnikai szervezet kifogása ellenére politikai okokból megszüntette ezt a rendszert. Ezzel a regionalitás szakanyagokban szintén megjelenő igényét is háttérbe szorította. Akkor még azt ígérte, hogy a megyék kapják meg ezeket a feladatokat. Az ígéret természetesen ígéret maradt, közben a tankerületek jogutódja: az OKI is megszüntette a nemzetiségi és etnikai részlegét. Az OKSZI csak a főállású munkatársakat vette át, de ők sem tudják, hogy mi is a feladatuk. A cigányság oktatásának szervezésében egész területek maradtak így ellátatlanul, például NyugatDunántúl vagy az Alföld déli területei. Az MKM csak szavakban törődik a cigányság oktatásával, de a valóságban erről a területről is ki akar vonulni. Állításom igazolására a legjobb példa a követke ző. Az Objektívben, de az Iskolakultúra 1995. évi 24. számában is azt nyilatkozta az MKM etnikai főosztályvezetője, hogy 199293. tanév óta nem gyűjtöttek az MKM számára a cigányság oktatására vonatkozó adatokat. Nem tudja, vagy nem akarja tudni, hogy a ta nkerületek munkatársai pontosan a minisztérium utasítására végeztek átfogó vizsgálatot 1995 márciusában és áprilisában. A legérdekesebb a dologban az, hogy ennek eredményei szintén a 24. számban jelentek meg. Ennyit a minisztérium szakszerű működéséről. Ti sztelt Hölgyeim és Uraim! Mindnyájunknak óriási feladatai vannak a cigányság oktatásának fejlesztésében. A Kereszténydemokrata Néppárt szerint ehhez a következő szükséges: A kormányzat hagyjon fel sikerpropagandájával, az ellenzék szakmai érvekkel kritizál jon, mindnyájan figyeljünk a roma szervezetek véleményére és kezdjünk el dolgozni a közös siker érdekében. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps.) ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Köszönöm szépen. Soron következik Szabó Rudolfné, a Szabaddemokraták Szövetsége rész éről, őt követi majd Németh Zsolt, a Fidesz részéről. Megadom a szót Szabó Rudolfné képviselő asszonynak. SZABÓ RUDOLFNÉ DR. (SZDSZ) : Tisztelt Elnöknő! Tisztelt Ház! Tisztelt Vendégek! A cigányság foglalkoztatottságáról kívánok szólni. Megtették ezt előtte m már ma itt sokan, de fontosságára való tekintettel néhány gondolatot én is szeretnék hozzáfűzni. Néhány adatot mondok azzal együtt, hogy megjegyezni kívánom, hogy igen nehéz helyzete van ma annak, aki az adatokat megpróbálja összehasonlítani, mert ugyana rra a fogalomra mindnyájan igencsak különböző adatokat, arányszámokat használunk. Ezt csak azért mondtam el, mert szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy nagyon fontos lenne, és a cigányság elsődleges érdeke, hogy hivatalos állami statisztika készüljön, hogy minél pontosabb adatok, információk álljanak rendelkezésre, hiszen abból kiindulva lehet elemzéseket végezni és meghatározni a teendőket. Szomorú a tény, hogy a rendszerváltás előtt a cigányság társadalmi integrációja sokkal előbbre tartott, mint jele nleg és mint ahogy azt sokan vélik. A nyolcvanas évek közepére az aktív korú cigány férfiak több mint 90 százaléka, a nők fele többékevésbé állandó munkahellyel rendelkezett. Az extenzív iparosítás a cigány munkaerőt is befogadta vagy bekényszerítette az ipari, építőipari
