Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. március 27 (161. szám) - A cigányság helyzetéről szóló politikai vita - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. SZILÁGYINÉ CSÁSZÁR TERÉZIA, a KDNP
1768 hogy Hága Antónia már reggel a Napkelte műsorában - és most is - arra használta fel a lehetőségeit, hogy a Kisgazdapárt ellen szóljon, amely viszont a cigányság mellett emelt szót. Köszönöm a türelmüket. (Taps az ellenzéki pártok soraiban.) ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Köszönöm szépen. Most visszat érünk a vezérszónoki körre. Megadom a szót dr. Szilágyiné Császár Teréziának, a Kereszténydemokrata Néppárt képviselőcsoportja vezérszónokának, őt követi majd Tirts Tamás, a Fideszképviselőcsoport vezérszónoka. Megadom a szót a képviselő asszonynak. DR. S ZILÁGYINÉ CSÁSZÁR TERÉZIA , a KDNP képviselőcsoport részéről: Köszönöm szépen a szót, elnök asszony. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim és Tisztelt Vendégeink! Nagyon szomorú vagyok, hogy ilyen vitákra kerül sor egy olyan vitanapon, amikor - azt gondol om - az egész társadalom egyik legsúlyosabb problémájával először néz szembe a politika, és megpróbálunk közösen kitörési pontokat találni, hogy hogyan lehetne változtatni e nehéz sorsú réteg életkörülményein. Azt gondolom azonban, hogy nem illik bele a ké pbe az, hogy ezen a vitanapon belerúgjunk egy halott miniszterbe, hogy ezen a napon megtiltsuk az ellenzéki politikusoknak, hogy a most kormányzó és felelősen kormányzó politikai erővel szemben ne fogalmazzák meg kritikáikat. (Taps az ellenzéki pártok sora iban.) Ne kérjük számon azt, amit a kormányprogramban megfogalmaztak, amely megfogalmazta, hogy a kormány a négyéves ciklusban kezelni fogja ezt a problémát, meg fogja találni azokat a lehetőségeket, hogy a nemzeti kisebbségek és a cigányság életkörülménye in javítson. A kormányra lépés óta elmúlt két év, és azóta nem történt semmi, illetve annyi, hogy decemberben megszületett egy kormányhatározat, amelyet mi, kereszténydemokraták örömmel üdvözlünk, támogatói leszünk - amennyiben lehetséges ellenzé ki szerepből - e program megvalósításának. De azóta is eltelt már jó néhány hónap; nem én mondom, hanem Hága Antónia fogalmazta meg reggel is és most is, hogy azóta sem történt semmi. Tehát ha beszélünk a társadalom egyik legsúlyosabb problémájáról, akkor ezeket a jogosítványokat kapjuk meg. Örömmel üdvözlöm ezt a vitanapot és - úgy, ahogy a családpolitikai vitanapon , azzal kezdem felszólalásomat, hogy olyan ügyről beszélünk, amikor valóban nem a politikai pártoknak kell szerepet kapniuk, hanem közösen ke ll gondolkodnunk azon, hogy hogyan tudnánk változtatni a cigányság sorsának a javításán közös, nemzeti, társadalmi összefogással és velük, az érintettekkel együtt. Örülök, hogy nem tabu többé a cigányság problémáival, a cigánykérdéssel szembenézni Magyaror szágon a politika számára sem. Örülök, ha a politika nemcsak a választások idején fordul feléjük, választópolgárokat látva bennük. Sokáig kényes volt ez a kérdés, nem lehetett róla beszélni. Ezért tartom a mai napot fontosnak, velük együtt, akik úgy fogalm aztak, hogy a cigányság életében sorsfordító nap lehet ez a cigánypolitikai vitanap, ugyanúgy, ahogy több évszázados történelmük folyamán és során a cigány kisebbségi önkormányzatok megalakulását, létrejöttét úgy deklarálták, hogy talán most, amikor 1 mill ió 160 ezer szavazattal meg tudták alakítani önkormányzataikat, akkor a cigányság történelmi sorstudatra fog ébredni. Talán megszűnnek majd lassan és folyamatosan azok a ma még nagyon is létező, nagyon is meglévő konfliktusok, amelyek akár a helyi önkormán yzatokban, akár országos szinten is megtalálhatóak a mindenkori hatalom, a kormány, a jegyzők, a helyi önkormányzatok, a cigány önkormányzati képviselők és a cigányság országos vagy megyei szintű szervezetei között. Legitimitásuk tehát már van, azt, hogy a cigányság a nemzet része, azt gondolom, az alkotmány is deklarálja. Államalkotó tényezők, csak sajnos, az összes súlyos gonddal és problémával együtt. Én egyetértek azzal, hogy négy év alatt nem lehet csodákat művelni, nem lehet megoldani ezeket a
