Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. március 27 (161. szám) - A cigányság helyzetéről szóló politikai vita - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. TORGYÁN JÓZSEF, az FKGP
1762 hozzávetőlegesen 600 éve él Magyarországon, és problémája a mai napig megoldatlan. Ennek következtében tehát mindenképpen szükség van helyzetének részletes megvita tására és a megoldásra tett javaslatokra. Ugyanakkor legyen szabad arra is rámutatnom, hogy nem vagyok ennyire elégedett a vitanap címével, hiszen én úgy gondolom, hogy a címnek ki kellene fejeznie a lényeget. És ahogy nem tudok egyetérteni azzal a megköze lítéssel sem, ahogy Tabajdi Csaba államtitkár úr, képviselőtársunk kifejtette, hogy a többségkisebbség szempontjából kell mérlegelni és megoldani a magyarság és a cigányság kérdését, én úgy gondolom, hogy a megoldás nem itt keresendő, hanem abban a ténybe n, hogy a cigányság a magyar nemzetnek a része, a nemzettestnek egy része. És ha az 1989. évi (sic!) marosvásárhelyi szörnyű magyarellenes pogromra gondolunk, akkor láthatják igen tisztelt képviselőtársaim, hogy a cigányság milyen egysé ges magyarként állt ki a megtámadott magyarok mellett; és ez az én meglátásom és pártom politikusainak meglátása szerint az egyetlen lehetséges megközelítési kérdése a cigányság problémái megoldásának. Legyen szabad rögtön rámutatnom arra, hogy a Független Kisgazdapárt talán valamennyi politikai pártnál közelebbről látja, érzékeli a cigányság valamennyi problémáját, hiszen a mi bázisunk - valamennyiük által ismerten - vidéken van. A Független Kisgazdapárt tömegei élnek együtt a cigányság tömegeivel, így mi vagyunk azok, akik eddig is észleltük és láttuk, hogy milyen tragédia a nemzet életében az, hogy a nemzet lakosságának egy igen tekintélyes része ki van rekesztve a nemzet gondoskodásából. Hiszen én úgy gondolom, nem egy beszédemben mutattam rá én magam is arra a tragédiára, ami egyes vidéki településeken észlelhető volt, személyes tapasztalatomként is, hogy a cigánygyerekek éhesen mennek az iskolába, hogy az ellátásuk nincs biztosítva, hogy egész térségek vannak, ahol nincsenek munkahelyi lehetőségeik. Had d tegyem hozzá, hogy az egész békés rendszerváltoztatás szörnyű veszteseinek a cigányságot tekintem, hiszen amikor tömegesen megszüntették a munkahelyeket; gyárakat, bányákat, üzemeket tettek tönkre, akkor az első dolguk volt az alulképzett cigány lakosság azonnali elbocsátása ezekről a munkahelyekről, miáltal a cigányság problémáinak a megoldása távolabb került, mint volt bármikor is. (9.50) Ahhoz, hogy a cigányság problémája a maga valóságában legyen felmérhető, szükséges foglalkozni azzal a kérdéssel, ho gy vajon a létszámuk milyen számadattal volna a legjobban megközelíthető, hiszen a 400 ezres létszámtól a hivatalosan közzétett 800 ezres számig sokféle adattal találkozunk. A Független Kisgazdapárt rendelkezésére álló adatok szerint úgy lehetne a legreáli sabban megközelíteni a cigányság valóságos számadatát, hogy az mintegy 5 és fél százaléka a magyar lakosságnak. De teljesen mindegy, hogy ez most 550 ezere, vagy úgy van, amint az a hivatalos adatban közzétételre került, tehát 800 ezer, a lényeg az, hogy a magyar lakosság létszáma állandóan csökken, a cigány lakosság száma növekszik, tehát igen jelentős arányeltolódás van. Egyes vélemények szerint 1520 év múlva a cigány lakosság 10 százalékkal lesz jelen az összlakosság lélekszámában, tehát megduplázódik a cigány lakosság száma. Ennek a számnak azért van meghatározó jelentősége, mert a probléma nagyságára mutat rá, hogy ha egyszer a cigányságnak a jelenléte a magyarságon belül a számarányát tekintve is ilyen jelentős, akkor nyilvánvaló, hogy ennek a problé mának a megoldását is nagyságrendekkel fel kell gyorsítani, mert bár igaz ugyan, hogy a cigányságnak az összproblémái csak generációkon keresztül látszanak megoldhatónak, de a megoldáshoz mégis úgy kell hozzákezdenünk, mintha csak hónapok állnának rendelke zésünkre. Ami a cigányság problémáját illeti, úgy gondolom, arról nem lehet beszélni akként, hogy általában a cigányság problémái, hanem konkrétan nevesíteni kell, mert talán nem is kell különösképpen indokolnom, valamennyiünk előtt ismeretes, hogy egészen másként ítélendők meg teszem azt a muzsikus cigányok, mint a kovácsoltvas művészei, vagy a vásározó, vagy a kereskedő cigányok, vagy netántán a földműves cigányok, vagy a munkától rendkívül távollévő cigányok, vagy a számarányuknál fogva is elég jelentőse n a különböző büntetőügyekben fellelhető cigányság.
