Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. március 27 (161. szám) - A cigányság helyzetéről szóló politikai vita - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. TABAJDI CSABA, az MSZP
1759 A Szocialista Párt kiemelt jelentőségű belpolitikai feladatnak tekinti a lakosság öt százalékát kitevő cigány kisebbség évek óta tartó társadalmiszociális lecsúszása folyamatának megállítását. A hazai cigányság több síkon éli meg háttérbe szorulását, leszak adását. Érzékelik az ország fejlettebb és elmaradottabb régióinak, a keletnyugati kettészakítottságnak, az egyre szélsőségesebb szegénységgazdagság valóságának és - sajnos gyakorta - az etnikai megkülönböztetések formájában. A magyarországi cigányoknak a nyolcvanas évek végéig, ha felemásan is, ha ellentmondásosan is, de lehetőségük volt a társadalomba történő beilleszkedésre. Míg 1989ben a cigány férfiak 6080 százaléka, a nők 3540 százaléka volt állásban, mára megfordultak az arányok, a munkaképes kor ú cigányok 65 százalékának nincs lehetősége állandó foglalkoztatásra. Tóth Pál szocialista képviselőtársam szociológusként igen találóan és szemléletesen mutatott rá a helyzet alakulásában kimutatható tendenciákra. Míg korábban az iparban, a bányászatban, az építőiparban vagy a termelőszövetkezetekben foglalkoztatott cigányok elsősorban szak- és segédmunkások voltak és csak másodsorban cigányok, ma állásuk elvesztése következtében elsődlegesen cigány származásuk jelenik meg társadalmi státusként is. Míg a m unkahely elvesztése az emberek számára önmagában is nagy megrázkódtatás, mély önértékelési válság, addig a cigány munkanélküliek a szociális leértékelődést etnikai kitaszításként is átélik. Éppen ez a kettősség - a társadalmi leértékelődés, a szociális lec súszás - párosulhat etnikai elégedetlenség érzésével. Érzékelhető, hogy a cigányság szociális munkaerőpiaci pozíciójának megrendülése etnikai kitaszításként, szegregációként, gettósodásként már ma is megjelenik. Ez az a veszély, tisztelt képviselőtársaim, amelynek elkerülése az egész társadalomnak érdeke. A szociális elesettség könnyen és tartósan etnikai kirekesztéssel párosulhat. Tisztelt Ház! A szocialisták elítélik azt a leegyszerűsítő felfogást, amely a bűnbakszemlélet jegyében a cigányságot teszi egyo ldalúan felelőssé a problémák és a magyarcigány konfliktusok kialakulásában. A szocialisták ugyanakkor tévútnak tartják e szemlélet fordítottját is, amely a cigányság összes problémáját egy feltételezett, kollektív, többségi cigányellenességgel és hátrány os megkülönböztetéssel kívánja magyarázni. A cigányságnak is fontos érdeke, hogy a többségi társadalom a deviáns magatartásformákat ne a cigány kultúra és lét szerves részének vélelmezze. A kisebbségen belüli kisebbség asszociális életmódja ne vetítődjön á t a cigányság egészére, ne rögzüljön közhelyszerűen a többségi társadalom tagjaiban, és ne alázza meg az ebben vétlen cigány állampolgárt. Szépítés és mentegetőzés nélkül fel kell tárni a valóságos okokat és a felelőssé get, azt, hogy mi a többségi társadalom felelőssége és tennivalója a helyzet megváltoztatásában, és azt is, hogy mi a kisebbség felelőssége még akkor is, ha a deviáns jelenségek alapvetően a szociális elesettségből, a társadalmi esendőségből eredeztethetőe k. Az MSZP és a kormány szembenéz a problémával. A kormány elfogadott egy intézkedési csomagot és elkezdte annak végrehajtását, amiként erről miniszter úr beszélt. E program keretében a források kellően hatékony koncentrálása megállíthatja a magyar társada lom e komoly és egyre növekvő rétege helyzetének romlását, mégpedig oly módon, hogy ne állítsuk egymással szembe a piacgazdaságra való áttérés különböző veszteseit. A kormány programjáról, tisztelt képviselőtársaim, írásos tájékoztató anyagot kaptak, így m ost inkább arról szeretnék szólni, hogy mi a célunk ennek a megvalósításával. Fontos célnak tartjuk, hogy a romák, a cigánycsaládok, falusi kisközösségek, városi kisközösségek, akik vagy amelyek maguk is szeretnének tenni sorsuk jobbrafordításáért, akik mu nkával szeretnének helyzetükön javítani, kapjanak ehhez esélyt. Az, aki vállalja, kapjon alkalmat arra, hogy saját maga termelje meg krumpliját, zöldségét, gyümölcsét. Szociális helyzete miatt ne kelljen átmenni a szomszéd földjére éhező családja eltartásá ra.
