Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. március 26 (160. szám) - Pallag László (FKGP) - a külügyminiszterhez - "Miért nem vállalja a kormányzat a demokráciák védelmét nemzetközi szinten?" címmel - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - KELETI GYÖRGY honvédelmi miniszter: - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - PALLAG LÁSZLÓ (FKGP):
1674 minden agressziótól. Vagy felvetődik egy kérdés: Ló tné módjára visszavágyunk Sodomába és Gomorrába, az esetleges kommunista rendszerbe vagy valamelyik új változatába, helyet adva a visszarendeződés szándékának a posztkommunista Oroszországgal, Kínát támogatva, megosztva ismét a világot? Először volt népsza vazás Kína ötezer éves történelmében. Kötelezettek vagyunk szót emelni a demokratikus folyamatok mellett. Rá kell világítani arra, hogy a hallgatás beleegyezést jelent, miniszter úr, és egyidejűleg az agresszió támogatását jelenti. Peking három feltételt j elölt meg, amelyek fennállása esetén erőt alkalmaz Tajvannal szemben: azaz ha kinyilvánítja függetlenségét; ha külföldi beavatkozásra kerülne sor Tajvan szigetén; ha káosz, zavargások lennének. Ismételten kérdezem: miért nem vállalja a kormányzat a demokrá ciák védelmét nemzetközi szinten? Várom válaszát, miniszter úr. (Taps a jobb oldalon.) ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Köszönöm szépen. A kérdésre Keleti György honvédelmi miniszter úr válaszol. KELETI GYÖRGY honvédelmi miniszter : Köszönöm a szót, elnök úr. Tiszte lt Ház! Tisztelt Képviselőtársam! A nemzetközi közösség országai túlnyomó többségének - így az Amerikai Egyesült Államok, az Európai Unió, Japán és sorolhatnám a többi országot is - a Tajvan térségében kialakult feszültség kapcsán közzétett hivatalos állás foglalásai szinte kivétel nélkül a következő tartalmi elemekre szorítkoztak: aggodalmuknak adtak hangot a kialakult feszültség miatt, ugyanakkor az "egy Kína" elv alapján Tajvan kérdését belügynek tekintik, és reményüket fejezték ki, hogy a konfliktus rend ezésében a békés megoldásra, a komoly párbeszédre irányuló törekvések kerülnek előtérbe. Magyarország - a fenti véleményekhez hasonlóan - a külügyi szóvivő március 19ei tájékoztatóján az alábbi nyilatkozatot tette közzé: "Aggodalommal figyeljük a Tajvaniszoros térségében kialakult feszültséget. Bízunk abban, hogy Peking és Tajvan kapcsolatában elkerülhető a régió stabilitását és biztonságát veszélyeztető nyílt konfrontáció, és a békés rendezésre irányuló kölcsönös erőfeszítések kerülnek előtérbe. Magyaror szág - a nagyhatalmakhoz, a nemzetközi közösség országainak túlnyomó többségéhez hasonlóan - Tajvant Kína részének tekinti. A szigettel nem hivatalos, nem államközi gazdasági, kereskedelmi és egyéb kapcsolatok fejlesztésében érdekelt, és támogat a békés me goldásra irányuló minden erőfeszítést." Úgy gondolom, ebből világosan kitűnik, hogy a Magyar Köztársaság nem hallgatott Tajvan kérdésében, s a nemzetközi normáknak megfelelő módon reagált erre a kérdésre. A korábbi időszakban szokásos nagygyűlésekre ugyan nem került sor - lehet, hogy ezt kifogásolja képviselőtársam , de ugyanúgy, ahogy a világ együtt érző népei ezt a konfliktust el akarták kerülni, mi is erre törekedtünk, és ezt fejeztük ki a külügyi szóvivő által kiadott nyilatkozatban. Köszönöm a figyelm üket. (Taps a bal oldalon.) ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Köszönöm szépen. Viszontválaszra megadom a szót képviselőtársamnak. PALLAG LÁSZLÓ (FKGP) : Köszönöm. Miniszter Úr! Kérdésemmel az agresszió elítélését hiányoltam. Kérdésemmel rá kívántam világí tani egy háttérfolyamatra és annak veszélyeire. Kína egyesítését mind a két fél akarja más úton, más módon; az eszközökben van a különbség: a népi Kína részéről fenyegetés, agresszió, Tajvan részéről demokratikus folyamatokon keresztül. Miniszter úr! Úgy é rzem, itt szemfényvesztés folyik országvilág előtt. Ebben a munkában kulcsszerepe van a Külügyminisztériumnak és vezetőinek. Demokratikus intézményrendszerbe csak