Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak

1996. március 26 (160. szám) - Pallag László (FKGP) - a külügyminiszterhez - "Miért nem vállalja a kormányzat a demokráciák védelmét nemzetközi szinten?" címmel - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - KELETI GYÖRGY honvédelmi miniszter: - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - PALLAG LÁSZLÓ (FKGP):

1674 minden agressziótól. Vagy felvetődik egy kérdés: Ló

tné módjára visszavágyunk Sodomába és

Gomorrába, az esetleges kommunista rendszerbe vagy valamelyik új változatába, helyet adva a

visszarendeződés szándékának a posztkommunista Oroszországgal, Kínát támogatva, megosztva

ismét a világot? Először volt népsza

vazás Kína ötezer éves történelmében. Kötelezettek vagyunk szót emelni a

demokratikus folyamatok mellett. Rá kell világítani arra, hogy a hallgatás beleegyezést jelent,

miniszter úr, és egyidejűleg az agresszió támogatását jelenti. Peking három feltételt j

elölt meg, amelyek fennállása esetén erőt alkalmaz Tajvannal szemben:

azaz ha kinyilvánítja függetlenségét; ha külföldi beavatkozásra kerülne sor Tajvan szigetén; ha

káosz, zavargások lennének. Ismételten kérdezem: miért nem vállalja a kormányzat a demokrá

ciák védelmét nemzetközi

szinten? Várom válaszát, miniszter úr.

(Taps a jobb oldalon.) ELNÖK (dr. Gál Zoltán)

: Köszönöm szépen. A kérdésre Keleti György honvédelmi miniszter úr válaszol. KELETI GYÖRGY honvédelmi miniszter

: Köszönöm a szót, elnök úr. Tiszte

lt Ház! Tisztelt Képviselőtársam! A nemzetközi közösség

országai túlnyomó többségének - így az Amerikai Egyesült Államok, az Európai Unió, Japán és

sorolhatnám a többi országot is - a Tajvan térségében kialakult feszültség kapcsán közzétett hivatalos

állás

foglalásai szinte kivétel nélkül a következő tartalmi elemekre szorítkoztak: aggodalmuknak

adtak hangot a kialakult feszültség miatt, ugyanakkor az "egy Kína" elv alapján Tajvan kérdését

belügynek tekintik, és reményüket fejezték ki, hogy a konfliktus rend

ezésében a békés megoldásra, a

komoly párbeszédre irányuló törekvések kerülnek előtérbe. Magyarország - a fenti véleményekhez hasonlóan - a külügyi szóvivő március 19ei tájékoztatóján az alábbi nyilatkozatot tette közzé: "Aggodalommal figyeljük a Tajvaniszoros térségében kialakult feszültséget. Bízunk abban, hogy Peking és Tajvan kapcsolatában elkerülhető a

régió stabilitását és biztonságát veszélyeztető nyílt konfrontáció, és a békés rendezésre irányuló

kölcsönös erőfeszítések kerülnek előtérbe. Magyaror

szág - a nagyhatalmakhoz, a nemzetközi

közösség országainak túlnyomó többségéhez hasonlóan - Tajvant Kína részének tekinti. A szigettel

nem hivatalos, nem államközi gazdasági, kereskedelmi és egyéb kapcsolatok fejlesztésében érdekelt,

és támogat a békés me

goldásra irányuló minden erőfeszítést." Úgy gondolom, ebből világosan kitűnik, hogy a Magyar Köztársaság nem hallgatott Tajvan

kérdésében, s a nemzetközi normáknak megfelelő módon reagált erre a kérdésre. A korábbi

időszakban szokásos nagygyűlésekre ugyan

nem került sor - lehet, hogy ezt kifogásolja

képviselőtársam , de ugyanúgy, ahogy a világ együtt érző népei ezt a konfliktust el akarták kerülni,

mi is erre törekedtünk, és ezt fejeztük ki a külügyi szóvivő által kiadott nyilatkozatban. Köszönöm a figyelm

üket.

(Taps a bal oldalon.) ELNÖK (dr. Gál Zoltán)

: Köszönöm szépen. Viszontválaszra megadom a szót képviselőtársamnak. PALLAG LÁSZLÓ (FKGP)

: Köszönöm. Miniszter Úr! Kérdésemmel az agresszió elítélését hiányoltam. Kérdésemmel rá

kívántam világí

tani egy háttérfolyamatra és annak veszélyeire. Kína egyesítését mind a két fél akarja

más úton, más módon; az eszközökben van a különbség: a népi Kína részéről fenyegetés, agresszió,

Tajvan részéről demokratikus folyamatokon keresztül. Miniszter úr! Úgy é

rzem, itt szemfényvesztés folyik országvilág előtt. Ebben a munkában

kulcsszerepe van a Külügyminisztériumnak és vezetőinek. Demokratikus intézményrendszerbe csak