Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. március 26 (160. szám) - A társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 1994. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - DR. SÁNDOR ISTVÁN, az Állami Számvevőszék alelnöke:
1672 mint már hallottuk - alapvetően a nyugellátásoknál, a táppénzkiadásoknál és a gyógyszertámogatásnál következett be. A két alap együttesen 42 milliárd forintot meghaladó hiánya nyilvánvalóan bizonyítja, hogy a tervezés időszakát jellemző optimizmus utóbb megalapozatlannak bizonyult. Az előidéző okok részben előre láthatóak voltak; elsősorban az egyes bevételi és kiadási tételek tervezésének bizonytalanságait kell itt említeni, amelyekre az Állami Számvevőszék annak idején, a költségvetés véleményezése során is felhívta a tisztelt Ház szíves figyelmét. A pénz beli juttatások reálértékének színvonalát nem sikerült 1994ben megőrizni, és nem javult a természetbeni juttatások színvonala. Az 1992ben törvényi úton elhatározott 300 milliárd forintos ingyenes vagyonjuttatás teljesítése 1994ben is elmaradt, és közben mind szerényebb ígéretekről volt szó. Be kell látni, hogy ebben a formájában, nagyságában és összetételében a vagyonjuttatás már nem gyakorolhat érdemi hatást az alapok gazdálkodásának biztonságára. Meg kell említeni, hogy nem megfelelő az alapok működésé nek, gazdálkodásának törvényi szintű szabályozottsága. Ez is több éve ismert. Sok hiányosság, hiba oka éppen az, hogy nincsenek megfelelő pontos jogszabályok. Úgy gondolom, az elmondottak is bizonyítják, hogy méltatlan lenne a kialakult helyzetért egyoldal úan a társadalombiztosítás irányítását három éve ellátó önkormányzatokat hibáztatni és felelőssé tenni. A felelősség, a döntések meghozatala, illetve elmaradása, a megoldás keresését akadályozó egyetértés hiánya tekintetében mindenképpen megosztott a kormá ny, az önkormányzatok és - nagy tisztelettel szólva - az Országgyűlés között. Tisztelt Országgyűlés! Természetesen mindez nem jelenti azt, hogy az alapok gazdálkodását belső gondok, hibák nem jellemzik. A hiányzó milliárdok nem feledtethetik, hogy a millió kkal is körültekintően, felelősen kell bánni. Ki kell mondani, hogy e téren nincs minden rendjén az alapoknál. Az Egészségbiztosítási Alapot érintik az Állami Számvevőszéknek az egészségügyi kockázatok csökkentését célzó programokra felhasznált hétmilliárd forinttal kapcsolatos észrevételei. Ez az összeg teljes mértékben az Egészségbiztosítási Önkormányzat döntési kompetenciájában maradt, és olyan célok támogatását szolgálta, amelyeket az önkormányzat biztosításpolitikai szempontból arra érdemesnek tartott. Az első év tapasztalatai alapján a pénzösszeg elosztására kialakított pályázati rendszert az Állami Számvevőszék célszerűtlenül működőnek, mindenképpen változtatásra szorulónak ítélte. Meg kell említenem, hogy jelentős a véleménykülönbség az Állami Számve vőszék és az Egészségbiztosítási Önkormányzat között, különösen az ide kapcsolódó, közel százmillió forintos számszaki javaslatunk indokoltságát illetően. Ugyancsak itt kell megemlíteni a tömegtájékoztatásból már jól ismert CNklinikák részvénytársaságának adott támogatás ügyét. Az Egészségbiztosítási Önkormányzat, noha elismeri a szabálytalanság tényét, enyhébben ítélte meg a történteket. Közismert, hogy az Állami Számvevőszék büntetőfeljelentést tett ebben az ügyben. Tisztelt Országgyűlés! Az Állami Számv evőszék az ellenőrzés megállapítása alapján igyekezett olyan javaslatokat, ajánlásokat megfogalmazni, amelyek a gondok megoldását, a mielőbbi változtatásokat segíthetik elő. A tett javaslatok ezúttal is három csoportot képeznek: 1. Az Országgyűlésnek címez ve az Állami Számvevőszék azokat a felülvizsgálati, törvényi, szabályozási tennivalókat szorgalmazza, amelyek a társadalombiztosítás működési zavarainak megszüntetéséhez, az alapok eltérő sajátosságainak érvényre juttatásához nélkülözhetetlenek. Ezen