Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. március 26 (160. szám) - A társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 1994. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat általános vitája - AKAR LÁSZLÓ pénzügyminisztériumi államtitkár:
1670 Elsőként megadom a szót Akar László úrnak, a Pénzügyminiszt érium politikai államtitkárának, aki a napirendi pont előadója. AKAR LÁSZLÓ pénzügyminisztériumi államtitkár : Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Önök előtt fekszik a társadalombiztosítási alapok 1994. évi költségvetésének végrehajtásáról benyújtott törv énytervezet. A kormány minden évben megkísérli az önök jogos elvárását teljesíteni, hogy a központi költségvetés és a társadalombiztosítás zárszámadása együttesen kerülhessen megtárgyalásra, azonban ez sajnos ezúttal sem sikerült. Ennek egyik legfőbb oka, hogy '94ben valósult meg a társadalombiztosítás két alapra történő tényleges pénzügyi és vagyoni szétválása, mely önmagában is nehéz feladat elé állította az önkormányzatokat. Az alapok költségvetési beszámolóinak auditálása a kettéválásból eredő problémá k miatt elhúzódott. Az alapok és a PM között több hónapon át tartó egyeztetéssorozatra volt szükség ahhoz, hogy a két alap által különkülön elkészített zárszámadási mérlegből a tb összevont mérlege elkészíthető legyen. Nem volt könnyű tehát sem az önkormá nyzatok, sem az igazgatási szerveik számára a '94es év, ebből következően annak lezárása sem. Az Állami Számvevőszék ellenőrzése során a fő hangsúlyt a működési költségvetésükkel kibővített '94. évi költségvetésük megvalósulásának vizsgálatára és az eltér ések okainak feltárására helyezte. Elmondható, hogy az ÁSZellenőrzés nyomán az auditori közreműködés ellenére is sajnos több módosítás szükséges, elsősorban a nyugdíjalap zárszámadásában. Ezúton külön is szeretném megköszönni az Állami Számvevőszék alapos munkáját, ami láthatóan ebben az esetben is lényeges segítséget nyújtott az Országgyűlés ellenőrző szerepének betöltéséhez. Tisztelt Ház! Mint azt önök is látják, a tbalapok pénzügyi helyzete '94ben kedvezőtlenül alakult, annak ellenére, hogy az alapok a makrogazdasági környezetet figyelembe vevő, kiegyensúlyozott gazdálkodás megteremtésére irányuló, közel nullszaldós '94. évi költségvetést terveztek, és ezt hagyta jóvá a parlament is. Együttes hiányuk ténylegesen közel 42 milliárd forint. A tervezetthez viszonyítva bevételi oldalon összességében 5 milliárd forintos többlet alakult ki. Ezen belül elmaradt a 16 milliárdos vagyonátadási hozambevétel, amit viszont a MÁV tartozásának rendkívüli megfizetése lényegében ellentételezett. Itt szeretném kiemelni, h ogy ez a bevételi többlet nem következett volna be, ha az Alkotmánybíróság az életbelépés időpontjától semmisíti meg a tiszteletdíjak utáni tbjárulékfizetés kötelezettségét. A járulékalap ezen szélesítését az MDFKDNPkormány javaslatára '93ban fogadta e l az akkori parlamenti kormánytöbbség, '94. január 1jei hatálybalépéssel. Az Alkotmánybíróság '95 decemberében a jövőre nézve semmisítette meg alkotmányellenessége miatt e törvényi rendelkezést, ezért a döntés pénzügyileg végül nem érinti a '94. évi zársz ámadást. Ugyanakkor szeretném hangsúlyozni, hogy éppen ez a '93ban elfogadott törvénymódosítás szolgált modellül a tavalyi stabilizációs törvénycsomag járulékalapbővítő javaslatainak előterjesztésekor, amiről a csomag utólagos értékelésekor a '93as törv ényi rendelkezés megszavazói láthatólag hajlamosak elfeledkezni. Tényszerűen tanulságként megállapítható: az előző és a jelenlegi kormány egyaránt tévedett a társadalombiztosítási járulékalap kiszélesítésének fennálló alkotmányos kereteit illetően. Tisztel t Ház! A mintegy 48 milliárd forintos kiadási többlet döntő része, 29 milliárd forint, a nyugellátásoknál jelentkezett. A magas, teljesítményekkel meg nem alapozott keresetdinamikát a szabályok szerint jogosan követő nyugdíjemelés ugyanis lényegesen meghal adta az eredetileg a tervezési időszakban elképzeltet. A kiadási túllépés másik jelentős oka a gyógyszerkiadások közel 11 milliárdos elfutása. A gyógyszerfelhasználás számos okból eltolódott a drágább külföldi gyógyszerek irányába, s az ilyen felhasználást visszafogó, a támogatási rendszert fejlesztő intézkedések sem voltak kellően hatásosak. Harmadik okként az jelölhető meg, hogy nem került sor a táppénzkiadások növekedését gátló lényeges intézkedésekre, ezért a táppénzkiadások 6,5 milliárd forinttal felül múlták az előirányzatot.
