Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. március 26 (160. szám) - Az országgyűlési képviselők jogállásáról szóló 1990. évi LV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - DR. TROMBITÁS ZOLTÁN, a Fidesz
1659 v an, hogy lehetőség szerint a gazdasági társaságok mindkét oldalától teljesen megtisztítjuk a Házat - ami biztos, hogy nagyon sok hátránnyal jár , vagy pedig az van, hogy az egyéb összeférhetetlenségi szabályokban bízva - tehát a joggal való visszaéléstől kezdve minden egyéb szabályban bízva - megengedjük az összes gazdasági formációnak az Országgyűlésben való megjelenését. Tisztelt Országgyűlés! További ismétlésekbe nem kívánok belemenni, ezért csupán csak megemlítem, hogy Egerszegi képviselő úr a hatályba lépéssel kapcsolatos KDNPálláspontra hivatkozott. Való igaz, mi is azt valljuk - amit több képviselőtársunk is előadott már , hogy ezzel a jogszabállyal nem kívánjuk az 1994ben kialakult parlamenti erőviszonyokat felborítani. Semmi értelme nem lenne idő közi választásoknak és egyéb joghátrányoknak. Megítélésünk szerint kétségtelen, hogy a szabályok következetes alkalmazásával ez a probléma elkerülhető. Azt kérem tisztelettel, hogy az általános vita hátralévő részében lehetőség szerint lényeges és markáns álláspontjaikat szíveskedjenek kifejteni, és így akkor, amikor az albizottság az egységes álláspont kialakításán dolgozik, azt felhasználva remélhetőleg nagyon sokat segíthet a tisztelt Ház munkájában, és akkor remény van arra, hogy ezt a valamennyi párt á ltal fontosnak, szükségesnek és mielőbb meghozandónak tartott törvényt a tisztelt Ház meg tudja hozni. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps.) ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes) : Én is köszönöm. Szólásra következik dr. Trombitás Zoltán úr, a Fidesz képviselő csoportjának vezérszónoka; szólásra készül Sepsey Tamás úr, a Magyar Demokrata Fórum képviselőcsoportjának vezérszónoka. Megadom a szót Trombitás Zoltán úrnak. DR. TROMBITÁS ZOLTÁN , a Fidesz képviselőcsoport részéről: Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Először is szeretném megköszönni Bihari Mihály képviselő úrnak azt a majdnem egyéves munkát, amit az összeférhetetlenségi törvény kapcsán a hatpárti tárgyalások folyamán kifejtett. Azt gondolom, annak ellenére, hogy a FideszMagyar Polgár i Párt nem írta alá ezt az előterjesztést, sok szempontból nagyon hasznos volt a hatpárti tárgyalásokon folyó munka. Mi is az összeférhetetlenség? Az összeférhetetlenség intézményével választható külön a közhatalom a politikától. Az összeférhetetlenség az államszervezeten belül a hatalommegosztás egyik legfőbb megvalósítója, amely egyensúlyba helyezi az egyes hatalmi ágakat. Kukorelli István alkotmányjogász a következőképpen fogalmaz: "Az országgyűlési képviselői összeférhetetlenség mint speciális összeférh etetlenségi forma egyrészt a hatalommegosztás megvalósítására, árnyaltabbá tételére hivatott, másrészt a képviselői magatartással szemben állít fel jogi, erkölcsi követelményeket. A képviselői összeférhetetlenség legfőbb célja az, hogy védje a közjogi érte lemben a szabad mandátumot. Az összeférhetetlenség azt szolgálja, hogy az országgyűlési képviselők tevékenységüket valóban a köz érdekében végezzék. Az Országgyűlést és az országgyűlési képviselőket függetleníteni kell más - szervezeti, gazdasági, privát - hatalmaktól, amelyek eltéríthetik őket a köz érdekeinek képviseletétől." Az 1946os, itt már idézett összeférhetetlenségi törvényjavaslat vitájában annak előadója, Zsedényi Béla a következőképpen fogalmazott: "A kellő függetlenség hiányában szolgálni, még pedig bátran szolgálni a közérdeket aligha lehet. A kérdés csak az, hogy melyek azok a hatalmasságok, amelyek függetlenségünket a legjobban veszélyeztetik, és lévén az összeférhetetlenség elsősorban nem jogi, hanem erkölcsi kérdés, milyen jogszabályokkal n yújthatunk ellenük védelmet." Miért van szükség tehát az összeférhetetlenségi szabályokra? Az előbb említetteken kívül fontos cél a gazdasági és politikai pozíciók összefonódásának megakadályozása. A parlament függetlenségét védeni kell a gazdasági hatalma kkal szemben, nehogy a magánérdek - a pénz, a vagyon - a közérdek kárára érvényesüljön.
