Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. március 26 (160. szám) - Az országgyűlési képviselők jogállásáról szóló 1990. évi LV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - DR. EGERSZEGI LÁSZLÓ, az MSZP
1655 Én is köszönöm. A Magyar Szocialista Pár t képviselőcsoportjának vezérszónoka, dr. Egerszegi László úr következik. Szólásra készül dr. Rubovszky György úr, a Kereszténydemokrata Néppárt részéről. Megadom a szót dr. Egerszegi László úrnak. DR. EGERSZEGI LÁSZLÓ , az MSZP képviselőcsoport részérő l: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Országgyűlés! Amint az a törvényjavaslat elolvasásakor is - és az előadói beszéd meghallgatása után is - kitűnt, tartalmát tekintve egy rendkívüli fontosságú, formailag azonban valóban nem szokványos és rendhagyó törvény javaslat fekszik itt előttünk. (11.30) Ez a javaslat a tizennégy szakaszában összesen harmincegyféle változatot tartalmaz. Az Isépy Tamás által említett ötezer változatot, megmondom őszintén, hogy soknak tartom, az valóban kezelhetetlen lenne. De a parlame nt eddigi gyakorlatában a változatok ilyen nagy száma is soknak tekinthető. Úgy gondolom, a sok variáció részben a pártok politikai nézetkülönbségére utal, másrészt pedig - és elsősorban - a tárgyalt anyag bonyolultságára is. Ugyanakkor annak ellenére, hog y a törvényjavaslat rendhagyó sajátosságokkal rendelkezik, az MSZP nem látja értelmét a további halogatásnak, és üdvözli a törvényjavaslat benyújtását, megtárgyalását és a minél előbbi törvényalkotást. A hatpárti egyeztetés eljutott egy bizonyos fokra, és nem tűnik úgy, hogy a további egyeztetés a nézetkülönbségeket csökkenteni tudná. Másrészt pedig a Szocialista Párt azért is támogatja a törvényjavaslat megtárgyalását, mert a képviselői összeférhetetlenség és átláthatóság kérdése az MSZP választási program jában, a koalíciós megállapodásban és a kormányprogramban meglehetősen eminens szerepet játszott, és teljesen nyilvánvaló a szabályozás összefüggése az államhatalmi ágak elválasztásával és az Isépy Tamás által is említett közéleti demokratizmussal, a közmo rállal, a parlament társadalom előtti tekintélyével, a képviselők kikezdhetetlenségével és a közbizalommal. Tisztelt Országgyűlés! A rendelkezésre álló idő nem teszi lehetővé, hogy az MSZP álláspontját valamennyi alternatíva, illetve változat tekintetében kifejtsem, de erre nincs is szükség, mert hiszen a változatok egy jelentős része nem antagonisztikus véleményeket tartalmaz, nem koncepcionális eltéréseket - Bihari Mihály megfogalmazásával élve , és talán nem is köthető egyegy vélemény a pártok vagy a f rakciók egészéhez. Az olyan kérdéseket, hogy milyen értékű ajándékot fogadhat el a képviselő, vagy pedig a jogerős vagy végrehajtandó szabadságvesztés legyen a kizáró ok, milyen körre terjedjen vagy terjeszthető ki a vagyonnyilatkozat és így tovább, a képv iselők saját belátásuk szerint el fogják tudni dönteni, a parlament pedig a tőle megszokott bölcsességgel várhatóan jó törvényt fog hozni. A lényeg itt a Szocialista Párt számára az, hogy a szabályozás biztosítsa a képviselői jövedelmek átláthatóságát és e llenőrizhetőségét. Négy olyan kérdés és szabályozási terület van, amely viszonylag nagy tömegeket érint, és amellyel kapcsolatban szeretném kissé részletesebben az MSZP véleményét kifejteni. Az első ilyen kérdés a szakszervezeti tisztségviselők összeférhet etlenségének a kérdése. Amint látjuk, az SZDSZ és a Független Kisgazdapárt álláspontja szerint az országos jellegű szakszervezet vezetője, illetve a szakszervezeti szövetségek vezetői ne lehessenek parlamenti képviselők. Az MSZP véleménye szerint a szaksze rvezeti tisztségviselők kizárása a passzív választójog értelmetlen korlátozását jelentené. Alkotmányossági kérdések is felmerülnek. Mindemellett a szakszervezeti tisztségviselők kizárása a parlamentből teljesen idegen lenne az európai országok, sőt a világ fejlett országainak a gyakorlatától. Az utóbbi két év gyakorlata pedig egyáltalán nem igazolta azokat az aggályokat, amelyek a korporatizmussal kapcsolatban felmerültek. A szakszervezetek megtartották az államtól, kormánytól való függetlenségüket, annak e llenére, hogy néhány képviselőjük itt, ebben a parlamentben ül. Mindemellett az MSZP mint baloldali párt nem vállalhatja és nem is tudja elképzelni azt, hogy a munkavállalók elveszítsék az esélyüket arra, hogy szakszervezeti vezetőik révén parlamenti
