Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. március 26 (160. szám) - Az országgyűlési képviselők jogállásáról szóló 1990. évi LV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - DR. K. CSONTOS MIKLÓS, az FKGP
1653 szükséges esetben vagy büntetőjogi eszközökkel, vagy mandátum tól történő megfosztással sújtja a képviselőt; de talán nem is szükséges, mert ebben az ügyben végső soron a választópolgárok jogosultak ítéletet hozni a választások alkalmával. Az SZDSZfrakció nevében kérem önöket, hogy minél rövidebb vitát követően a ma gyar jogtörténeti hagyományoknak is megfelelő, európai színvonalú összeférhetetlenségi szabályokat léptessünk hatályba. Köszönöm a figyelmet. (Taps a bal oldalon.) ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes) : Köszönöm. Szólásra kö vetkezik dr. K. Csontos Miklós úr, a Független Kisgazdapárt vezérszónoka; szólásra készül dr. Egerszegi László úr, a Magyar Szocialista Párt részéről; és az imént a Fideszképviselőcsoport után nem említettem, mert nem adta le az MDFképviselőcsoport a szó nok nevét, aki Sepsey Tamás úr lesz, a Magyar Demokrata Fórum részéről. Megadom a szót dr. K. Csontos Miklós úrnak. (11.20) DR. K. CSONTOS MIKLÓS , az FKGP képviselőcsoport részéről: Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Országgyűlés! Valóban egy rendhag yó előterjesztéssel állunk szemben. Rendhagyónak kell nevezni ezt a törvénytervezetet annyiban, hogy többvariációs megoldásokat ajánl, és ezáltal vállalja azt is, hogy sokkal nehezebben lesz kezelhető, mint a korábbi törvényjavaslatok, amelyek egyvariációs ak voltak. A politikai, gazdasági változások következtében az Országgyűlésnek periodikusan visszatérő feladata a képviselők jogállására vonatkozó mindenkori hatályos szabályozás felülvizsgálata és a szükségessé vált módosítások megvitatása - így a törvény megalkotása. A Független Kisgazdapárt képviselőcsoportja az országgyűlési képviselők összeférhetetlenségével kapcsolatos javaslatot időszerűnek tartja, mert a legutóbb 1990ben alkotott összeférhetetlenségi szabályok jelentős része meghaladottá vált. A jel enlegi hatályos törvény módosításának rendelkező elveit a következőképpen foglalhatjuk össze: Az összeférhetetlenségi szabályok következtében nem változhatnak meg a választások eredményeként kialakult parlamenti pártarányok. Az összeférhetetlenség intézmén ye nem vezethet személyi és vagyoni jogok megsértéséhez. Nem jelent negatív diszkriminációt, ha a kiemelt helyi feladatokat ellátó személyek nem lehetnek országgyűlési képviselők. Az összeférhetetlenség ügyében a végső döntést minden esetben az Országgyűlé snek kell meghoznia. A javaslat előkészítése során vita tárgya volt az, hogy az országos jellegű szakszervezeti vezető, a szakszervezetek szövetségének vezetője, a polgármester, a főpolgármester, a megyei közgyűlés elnöke országgyűlési képviselővé választh atóe vagy sem. A Független Kisgazdapárt ezzel kapcsolatban a következő álláspontot fogadta el: Az országgyűlési képviselők a magyar nemzet legmagasabb szintű államhatalmi szervének tagjai. Az országos szakszervezetek vezetője, a szakszervezeti szövetség v ezetői az államnak mint szervezetnek, szociális, kulturális, munkaügyi és egyéb tekintetben ellenpólusai, a társadalom különböző szakmai érdekeinek képviseletét vállalják el és látják el, a munkavállalók vonatkozásában azok legszélesebb körét tömörítik. Fő ként az utóbbi időben volt tapasztalható, hogy a két pólus, az állam és a szakszervezet közötti ellentét esetenként kibékíthetetlenné vált, mert a bevezetett, illetőleg a tervezett gazdasági intézkedések miatt a társadalom egyre nagyobb rétege kényszerült a létminimum alatti jövedelemből való megélhetésre. Mindezekre tekintettel az országgyűlési képviselői megbízatás és a szakszervezeti vezetői megbízatás egyidejű elvállalása politikai, jogi és erkölcsi szempontból egyaránt kifogásolható. A legutóbbi válasz tások idején a közvélemény megoszlott annak megítélésében, hogy a polgármester, a főpolgármester, a megyei közgyűlés elnöke vállalhate országgyűlési képviselői megbízatást vagy sem. A Független Kisgazdapárt határozott álláspontja az volt - jelenleg is az ,
