Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. március 26 (160. szám) - Az országgyűlési képviselők jogállásáról szóló 1990. évi LV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - DR. BIHARI MIHÁLY (MSZP):
1641 A közalapítványok esetében két változat szerepel a törvényjavaslatban. Azt gondolom, hogy nem igazi koncepcionális eltérésről van szó. Arról van szó , hogy a hosszas vita eredményeképpen a tárgyalófelek megállapodtak abban, hogy nem indokolt a közalapítványok - a parlament, a kormány vagy az önkormányzatok által létrehozott közalapítványok - kuratóriumából vagy felügyelőbizottságából kitiltani az orszá ggyűlési képviselőket, hiszen több olyan közalapítvány van, amelyet a parlament hozott létre, amely eleve hatpárti, illetve a parlamenti pártok képviselete alapján működik. Működésképtelenné tenné ezeket az alapítványokat például egy ilyen tiltó szabály. E zért csak a tiszteletdíj elfogadását tiltja a törvény, és a véleményeltérés csak annyiban van, hogy a pártok egyik csoportja azt tartja, hogy elegendő ezt a tiszteletdíjelfogadási tilalmat kimondani a parlament és a kormány által létrehozott közalapítvány ok kuratóriumi, illetve felügyelőbizottsági tagságaira, míg a pártok másik csoportja azt tartja, hogy az önkormányzatok által létrehozott közalapítványokra is vonatkozzon ez a tiltó szabály. Itt tulajdonképpen a főváros az egyetlen olyan nagy önkormányzat, amelyik nagy jelentőségű, esetleg nagy pénzzel gazdálkodó közalapítványt hozhatna létre; a többi települési önkormányzat tulajdonképpen olyan közalapítványt nemigen működtet, ahol komoly tiszteletdíjat tudna adni az alapítványok vagy a felügyelőbizottságo k tagjainak. Tehát azt gondolom, hogy a viták vagy a tárgyalás során például ebben a kérdésben is többségi konszenzus alakítható ki. A legnagyobb vita kétségtelenül a gazdasági összeférhetetlenség körül van. A gazdasági összeférhetetlenségre vonatkozó tárg ykörön belül öt változatot tartalmaz a törvény. Azt lehet mondani, hogy ebből két változat tulajdonképpen eleve kiesik. Az egyik változat egy jogelvi megalapozáson alapul, amely szerint egységesen kell szabályozni a magántulajdonban és az állami tulajdonba n lévő gazdasági társaságok igazgatótanácsainak, vezető tisztségviselőinek és felügyelőbizottsági tagjainak az összeférhetetlenségét. Tehát vagy mindegyiket meg kell tiltani, függetlenül attól, hogy milyen tulajdonban van a gazdasági társaság, vagy egyiket sem kell megtiltani, a jogegyenlőség elvére hivatkozva. Azt gondolom, hogy ez az álláspont jogelvi szinten megfontolásra érdemes álláspont, de nem igazán szabályozási célú, vagy helyesebben nem igazán elfogadásra számot tartó vagy esélyes elgondolás. Enne k az elgondolásnak a második variációjához kötődik az az álláspont, amelyik egy hihetetlenül szigorú összeférhetetlenséget kíván megállapítani a gazdasági társaságok vezető tisztségviselői és a képviselők vonatkozásában, vagyis hogy minden gazdasági társas ág vezető tisztségviselőjének, igazgatótanácsi tagjának, felügyelőbizottsági tagjának a pozíciója összeférhetetlen lenne a képviselőséggel. Meg kell mondjam, hogy én nem ismerek a világon egyetlenegy olyan összeférhetetlenségi szabályt sem, amelyik ilyen h ihetetlen széles körben vonná meg a gazdasági vezető tisztségek összeférhetetlenségét a képviselőséggel kapcsolatban. (10.20) Ezzel gyakorlatilag majdnem egymillió embert fosztana meg a passzív választójogtól, illetve állítana olyan választási kényszer elé , hogy vagy képviselő lesz, vagy pedig gazdasági vezető tisztségét tölti be; hiszen a gazdasági társaságok közé nemcsak a részvénytársaságok tartoznak, hanem a korlátolt felelősségű társaságok is. Úgyhogy összességében azt lehet mondani, hogy a gazdasági t erületre vonatkozó összeférhetetlenségi szabályok közül ez a kettő nemigen tarthat igényt komoly támogatásra; ugyancsak az sem - és ez a harmadik az ötből , amelyik tulajdonképpen csak annyiban különbözik a többitől, hogy a szövetkezetek vezetőit kívánja kitiltani, helyesebben a szövetkezetek vezetőinek tiltaná meg a képviselőség egyidejű elfogadását. Tehát ha ezt a három variációt leveszem, akkor tulajdonképpen két alternatívára, két variációra szűkül az igazi vita - és ez koncepcionális vita : a részben , többségben vagy egészben állami tulajdonban, illetve a magántulajdonban lévő gazdasági társaságok vezető tisztségviselőinek az összeférhetetlenségére. Ez kétségtelen tény, koncepcionális vita a pártok között, és gondolom, erről lesz majd a legnagyobb vit a a parlamentben is.
