Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. február 6 (144. szám) - Dr. Gyuricza Béla (Fidesz) - az ipari és kereskedelmi miniszterhez - "Mi van a hadiipari cselekvési program '95 koncepcióval?" címmel - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. GYURICZA BÉLA (Fidesz):
163 együttműködés jogi feltételeit. A szükséges államközi együttműködést nemzetközi munkacsoportok, bizottságok végzik. Szüks ég szerint segítjük továbbá a vállalatok közötti együttműködést is. Az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium finanszírozza és szervezi a fent említett programokhoz illeszkedő hadiipari, műszaki fejlesztéseket. Jelenleg is közel 40 konkrét szerződés támogatja a szakágazatban folyó kutatásfejlesztést. A Honvédelmi Minisztériummal közösen szervezzük és irányítjuk - a nemzeti szabványosítás fontos részeként - a katonai szabványosítást és minőségbiztosítást, amelynek során kiemelt szempontként kezeljük a magyar ha diipari termelés és termékek NATOkompatibilitásának megteremtését. Annak érdekében, hogy a szükséges állami befolyásolás lehetőségét megtartsuk, a tartós állami tulajdonjogokat a legfontosabb haditechnikai eszközök javítását végző cégeknél a HM, a legalap vetőbb műszaki fejlesztő, szellemi bázisoknál pedig az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium gyakorolja. A gyártó cégek privatizációja során, az ÁPV Rt.vel való együttműködés keretében érvényesítjük a védelmi érdekeket, és hasonlóképpen érvényesítjük a Techn ika Külkereskedelmi Vállalat átalakítása, újraalakítása kapcsán is. Összegezésképpen tehát kijelenthetem, hogy a magyar hadiiparra vonatkozóan vannak alapelveink, van koncepciónk, és vannak módszereink, amelyekkel biztosítani kívánjuk - és úgy gondolom, tu djuk - a Magyar Honvédség átalakulásának, haditechnikai fejlesztésének hazai ipari hátterét, és természetesen a varsói szerződés megszűnte és az ottani kooperációk megszűnte után a korábbinál jóval kisebbre zsugorodott, de jelentős magyar hadiipar... (Az e lnök poharát megkocogtatva jelzi az idő leteltét.) ...fönnmaradását és megerősödését is. Köszönöm szépen. (Szórványos taps.) ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Köszönöm szépen. Megkérdezem interpelláló képviselőtársunkat, hogy elfogadjae a választ. DR. GYURICZA BÉLA (Fidesz) : Köszönöm. Tisztelt Államtitkár Úr! Válaszát megértettem. A válasza elvi volt, alapvetően bármely tudományos tanácskozáson... - mindannyian örülhetünk neki. Mindazzal, amit elmondott, vitatkozni nem lehet, az elvileg így igaz. É n azonban a kérdést a kormány gazdasági, iparpolitikájáért felelős miniszterének tettem föl. Következésképpen engedje meg, hogy ennek alapján adjam meg a válaszomat is. Az általam említett 88as országgyűlési határozat a haderő átalakításáról, 9. pont a) pontja, haditechnikai programot ír elő, amelyen én legalábbis azt értem, hogy elkészül egy ilyen program, nyilván valami koncepció alapján - ez nem készült el. Két határozatot elfogadott a parlament: az egyikben egy 30, a másikban egy 22 milliárd forintos tenderről van szó, amelynél az részesül előnyben, aki a magyar védelmi iparral kooperálni tud - koncepció nélkül nehéz. Végül az általam említett kormányhatározatból, az egészből az az érthetetlen, tisztelt képviselőtársaim, hogy ebben a kormányhatározatba n még véletlenül sincs szó az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium semminemű feladatáról. Következésképpen egy üres luftballonnak lehetne mondani mindazt, ami a fegyveres erők átalakításával kapcsolatosan történik. Még egy nagyon lényeges dolog, amit szeretn ék elmondani: itt nemcsak a Magyar Honvédségről van szó, hanem a magyar védelmi iparról, amely a nemzetbiztonság szempontjából meghatározó. Ha a délszláv válság eseményeiből egyetlen tanulságot vonunk csak le, akkor a régi római kortól napjainkig egyet el kell fogadni: adott helyzetben az ennivalót és a lőszert annak az országnak kell gyártania, amelyiknek a védelméről van szó. Legalább ezt az alapvető dolgot kellett volna figyelembe venni.