Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. március 25 (159. szám) - Az egyes szociális ellátásokkal kapcsolatos törvények módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - DR. CSEHÁK JUDIT (MSZP): - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - DR. PUSZTAI ERZSÉBET (MDNP):
1590 meghatározni egy olyan követelményrendszert, amit a következő pillanatban különféle kitérőkkel meg kell kerülni, és be kell nyújtani az igényt, hogy vár hatóan a család jövedelme hosszú távon csökkenni fog. Teljesen abszurd, hiszen egyértelmű: onnantól kezdve, hogy az anya szül és segélyt igényel, az anya bérjövedelmére nem számíthat a család. Tehát már fő szabályként is teljesen abszurd az ilyen megfogalm azás. Én beadtam egy csatlakozó módosító indítványt - remélem, hogy elegendő lesz , amelyben behelyezem azt a kitételt, hogy a segélyt igénylő szülő bére nélkül az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg ezeket a határokat, mert ez a reális. Ugyanakkor ép pen most végiggondolva van egy probléma, amit megintcsak nem kezel a törvény. Az elmúlt évben az egy főre jutó nettó jövedelmet eggyel kisebb családszámra számítják. Az elmúlt évben még csak egy gyermeke volt a családnak, ebben az évben azonban kettő lesz. Ha az egy gyermek után számolt egy főre jutó jövedelem magasabb mint a határ, akkor az anya nem jogosult gyesre, holott most, a két gyermek után mélyen a határ alatt vannak. Ezt még mindig nem kezeli a törvény! Javaslom erre a bizottsági ülésen majd valam ilyen megoldást találni. Néhány apró számítást végeztem. Egyszerű eset, amikor a két szülő dolgozik, nincs gyermekük és mondjuk kettőjüknek összesen a nettó jövedelme 50 ezer forint. Ha a hivatalos papír szerint kiszámolják, akkor az elmúlt évben a család egy főre jutó nettó jövedelme 25 ezer forint volt, tehát semmire sem jogosultak. Ugyanakkor mi történik? Az anya kiesik a munkából, ebből az következik, hogy 20 ezer forint - mondjuk ennyi volt az ő bére ebből az 50ből - már nem jön bevételként, és megnőt t eggyel a gyerekszám. Ebben az esetben az egy főre jutó jövedelmük 10 ezer forint lesz. Nem tudom, miért szükséges rosszul megfogalmazott törvénnyel olyan kerülőutakra terelni a családot, amikor a törvény fő szabályát elolvasva azt hiszi, hogy ő már nem j ogosult és külön valakinek fel kell világosítani, hogy ha ilyen és ilyen és olyan és olyan paragrafusokra hivatkozik, akkor majd jogosulttá válik. A következő problémám az, hogy persze teljesen igaz: abban az esetben, ha az előzetes munkaviszonyt megszünte tik, akkor elfogadható az, hogy mindenki számára szolgálati viszonynak számítson a gyes időtartama, és ezután természetesen például a nyugdíjba beszámítsák ezt az időt. De kedves képviselőtársaim, gondolkodtake azon, hogy mi van azzal az anyával, akinek u gyan 500 forinttal magasabb az egy főre jutó jövedelme, ezért nem jogosult a havi mintegy 10 ezer forintos gyesre sem, az ő számára mikor és hogyan lesz szolgálati viszony a gyermekneveléssel töltött idő? Nagyon szépen elmondják itt, hogy igen, ez társadal mi érdek, ez nagyon fontos tevékenység. Miért csak bizonyos jövedelmi határ alatt társadalmi érdek és fontos tevékenység és egy bizonyos jövedelemhatár fölött miért nem az? Hogyan fogják megteremteni a gyesre nem jogosult anyák szolgálati viszonyát? Hogyan fogják beszámítani a gyesre nem jogosult anyák gyermeknevelési idejét, amikor gyesre sem jogosult, családi pótlékra sem jogosult, tehát ebben az esetben a gyermekvállalás egy igen jelentős családi jövedelemcsökkenéssel jár együtt. Ugyanakkor még azt is ki mondjuk, hogy te erre nem voltál jogosult, nem is számít be a nyugdíjbeszámítási időbe, nem lesz szolgálati viszony. Mit tehet ebben az esetben? Fizesse ki még az erre az időre szóló nyugdíjjárulékot is a férje jövedelméből? Ezt a problémát hogy szándékozn ak feloldani? Az az érzésem, hogy itt nagyon komoly alkotmányossági gondok vetődnek fel. Erre nem tudok most feloldást adni, nagyon kérem önöket, hogy a bizottsági ülésen még a részletes vita időtartamában gondolkozzanak el ezen, mert azt én egy nagyon súl yos diszkriminációnak érzem, hogy egy bizonyos jövedelemhatár alatt beszámítjuk a nyugdíjba az időt, egy bizonyos jövedelemhatár fölött viszont nem számítjuk bele a nyugdíjba. Szinte biztos vagyok abban, hogy az Alkotmánybíróság nagyon kritikusan fogja ért ékelni ezt a döntést. (17.50) Szóval mindezek a kérdések is arra mutatnak, hogy azon kívül, hogy pénzügyileg átgondolták, hogy ezeknek az intézkedéseknek mi a hatása, "mennyi megtakarítás érhető el belőle", azon kívül
