Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. március 25 (159. szám) - Határozathozatal az egyes szociális ellátásokkal kapcsolatos törvények módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitára bocsátásáról - Határozathozatal a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitára bocsátásáról - Az erdőről és az erdő védelméről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - SZŐDI IMRE, az MSZP
1579 Az előttünk lévő T/1686. számon benyújtott törvényjavaslat az erdőről és az erdő védelméről nem új az erdészeti jogalkotás rendjében, bár a jelenlegi igen megváltoz ott birtok- és struktúraviszonyokhoz kíván igazodni úgy, hogy közben az erdőközösségek alapvető tulajdonságait is figyelembe veszi. A Magyar Erdészeti Egyesület 1862ben alakult meg. A magyar törvénykezés történetében 1879től, azaz 117 éve van olyan törvé ny, amely magyar nyelven foglalkozik az erdővel. Ezt követte az ország lakosságának érdekét szolgáló 1923. évi XVIII. törvény az erdészeti igazgatásról és 1935ben a IV. törvény az erdőkről és a természetvédelemről. A jelenlegit megelőző, az 1961. évi VII. törvény az erdőkről és a vadgazdálkodásról szólt. Az előbb említett törvények alkalmasak voltak arra, hogy hazánk erdőterülete jelentősen emelkedjen és elérje a 18 százalékos borítottságot úgy, hogy közben szakszerű erdőgazdálkodás folyt az erdővagyonnal - nemcsak úgy, mint termelőeszközzel, hanem mint egy olyan nemzeti kinccsel, amely minden lakos és állampolgár érdeke. Az egyes országok gyakorlatában igen változó az erdő és a társadalom kapcsolata, ami azt jelenti, hogy az erdőkérdésbe való beleszólás mé rtéke változó, de az adatok, illetve az erdőállapotjelentés nyilvános. Hazánkban 1 millió 712 ezer hektár az az erdőterület, amely faállománnyal, erdőtervvel erdőgazdálkodás alá vont. Ez azonban nem takarja azokat a területeket, amelyek erdőgazdálkodási t evékenységre kiegészítőként rendelkezésre állnak. Együtt statisztikailag mintegy 1 millió 862 ezer hektár erdőről beszélhetünk. A hazai erdők nem tekinthetők önfenntartó környezetvédelmi rendszereknek, mivel jelenlegi formájuk több évszázados gazdálkodás s orán alakult ki. Ma az erdőgazdálkodás célja az erdő védelme és a fenntartható erdőgazdálkodási tevékenység kell hogy legyen, annak érdekében, hogy az erdő megőrizze biológiai változatosságát, termőképességét, felújuló képességét, életképességét, továbbá m egfeleljen a társadalmi igényekkel összhangban lévő környezeti és gazdálkodási elvárásoknak, és betöltse az egészségügyi, szociális, valamint oktatási és kutatási célokat szolgáló szerepét. Megemlítem, hogy 1995ben a faállománnyal borított terület 59,4 sz ázaléka volt állami tulajdonú és 40,6 százaléka elsősorban magánerdő, illetve az átalakulóban lévő erdőgazdálkodó szervezetek kezelésében volt. Az erdőtervezés és gazdálkodás szempontjából a magyar erdők 80 százaléka a gazdasági és 20 százaléka a védelmi, ezen belül is környezet- és természetvédelmi besorolású. S befejezésül még egy adat az 1995. január 1jei statisztikából: a hazai erdők élőfakészlete mintegy 303 millió köbméter. 1945ben ez a szám a 140 millió köbmétert közelítette. Jelenleg az évi növed ék 11 millió köbméter, a kitermelés ennek fele, mintegy 5,5 millió köbméter. Ezekkel a számokkal nemcsak az erdőkben dolgozó emberek szakértelmét, hozzáállását, elődeink jó törvényalkotását kívántam érzékeltetni, hanem azt is, hogy az elmúlt ötven évben a szakszerűség az erdővagyont több mint megduplázta. A selmecbányai tanárt, Leidenburgot idézve: "Kultúránk az erdő irtásával kezdődött, és csak az erdő fenntartásával maradhat fenn." Miért idéztem ezt? Azért, mert az 1991. évi kárpótlás és a '92. évi III. törvények elsősorban a termőföldet és az erdőt tették a kárpótlás és a magánosítás tárgyává. Ez az erdők vonatkozásában sokszor fél és egy aranykoronát jelent, azaz igen nagy az elaprózódás, más oldalról sok emberben a tulajdonlási vágy a fakitermelést is jelenti. (16.30) Ez 1995ben elérte a 150 ezer köbméter engedély nélküli fakitermelést. Tisztelt Országgyűlés! A továbbiakban az erdőről és az erdő védelméről szóló törvényjavaslatot két oldalról szeretném megközelíteni. Egyrészt nemzetközi közegbe ágyazva , másrészt pedig hazai oldalról. Ami a nemzetközi kitekintést illeti, az utóbbi évtizedekben ökológiai és társadalmi okokból világszerte felerősödött az erdők és az erdészet ügye. Kiemelném az Egyesült Nemzetek Szervezetét, s ezen belül két olyan szakmai s zervezetet, amely az erdő ügyével behatóan és meghatározó jelleggel foglalkozik. Az egyik a Fenntartható Fejlődés Bizottsága, a másik a Mezőgazdasági és
