Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. március 19 (158. szám) - Az egyes szociális ellátásokkal kapcsolatos törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - BÉKI GABRIELLA (SZDSZ):
1534 Itt számolásra van szükség, mert nem tudom látszatra megállapítani. Kérném, kezdjük elölről! Tehát a napirendi cserével kapcsolatosan kérdezem, ki ért egyet azzal, hogy most a volt egyházi ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezéséről szó ló törvényjavaslat részletes vitáját folytassuk le, majd ezt követően a szociális ellátások általános vitáját. Kérem a jegyzőket, számolják meg a szavazatokat! Kézfeltartással szavazzanak! (Szavazás. - A jegyzők megszámlálják a szavazatokat.) Összesen 11 i gen szavazat. Kérdezem, ki nem ért egyet ezzel a módosítással. (Szavazás. - A jegyzők megszámlálják a szavazatokat.) 15 nem szavazat. Ennek alapján megállapítom, hogy a napirend szerinti sorrendben fogunk haladni. Az egyes szociális ellátásokkal kapcsolatos törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes) : Most tehát következik az egyes szociális ellátásokkal kapcsolatos törvények módosításáról szóló törv ényjavaslat általános vitájának folytatása és lezárása. Az előterjesztést T/2060. számon, a bizottságok ajánlásait T/2060/2., valamint T/2060/1920. számokon kapták kézhez. Először az írásban előre jelentkezett képviselőknek adom meg a szót, a következő so rrendben: Béki Gabriella képviselő asszony, Szabad Demokraták Szövetsége; szólásra készül Győriványi Sándor úr, Független Kisgazdapárt. Megadom a szót Béki Gabriella képviselő asszonynak. BÉKI GABRIELLA (SZDSZ) : Elnök asszony, köszönöm a szó t. Tisztelt Ház! Nagyon sok minden elhangzott már a múlt heti általános vitában az egyes szociális ellátások törvénymódosításával kapcsolatban. Én csak azt ígérhetem ezen a késő esti órán, hogy kellőképpen, illendően tömör lesz a hozzászólásom, de néhány k érdést szeretnék az általános vitában szóba hozni. Az egyik ilyen kérdés, amiről nagyon sokat vitatkoztunk már a tavalyi évben is és a múlt héten is, a jövedelemkorlát kérdése. Hiszen ismeretes, hogy a családi pótlékhoz hasonlóan más családtámogató eszközö ket, mint a gyest - a gyermekgondozási segélyt - és a gyetet - a gyermeknevelési támogatást - is ugyanahhoz a jövedelemkorláthoz kívánja kötni a törvény. Elmondtuk a tavalyi év során, és a múlt héten is elmondtuk, hogy mi, kormánypárti képviselők sem szere tjük igazán a jövedelemkorlátos megoldást. A jövedelemkorlát természetesen mérési problémákat vet fel. Engedjék meg, hogy idézzem annak a tanítómesteremnek a szállóigévé vált mondását, akitől jó másfél évtizeddel ezelőtt szociológiát tanultam; ő azt mondta - tekintettel arra, hogy társadalmi rétegeket nagyon nehéz mérni : ha milliméter pontossággal nem tudunk valamilyen társadalmi jelenséget, valamilyen dimenziót mérni, ez még nem ok arra, hogy a méterrudat is félretegyük, és akkor méterrúddal ne próbáljun k meg mérni. Ez a helyzet a jövedelemmel is. Egészen biztosan tudjuk, hogy milliméter pontossággal a jövedelmeket a mi viszonyaink között nem tudjuk mérni. De ez nem ok arra, hogy a jövedelmet, mint nagyon fontos mérési eszközt, kihajítsuk az ablakon. Kétf éle értelemben is torzulhat az, amit mérünk. Előfordulhat, hogy kevesebbet mérünk ott, ahol több van; és fordítva: elvileg előfordulhat, hogy többet mérünk ott, ahol kevesebb van. Mi a helyzet a jogosultság megítélésével kapcsolatban? Előfordulhate mind a két irányú torzulás? Az elsőre azt mondhatjuk, hogy igen, nagyon valószínű, hogy van egy bizonyos hibaszázalék abban, hogy lesznek jövedelemeltitkolások, vagyis alacsonyabb jövedelmet fognak
