Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. március 19 (158. szám) - A személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló törvényjavaslathoz benyújtott módosító javaslatokról történő szavazás - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - KUNCZE GÁBOR belügyminiszter:
1506 meghozatalát, éppen annak érdekében, hogy a felmerült problémákra most már végleges, megnyugtató, alkotmányos megoldást találjunk. A bizottsági vitákban a módosító indítványok kapcsán számos olyan elemmel gazdagodott a törvény, amelyet korábban nem tartalmazott, másrészt jelentős stiláris javításokra is sor került, amelyeket mint előterjesztő természetesen megköszönök. A bizottsági vitákban három kérdéscsoportban bontakozott ki igazán vita, ezeket szeretné m megemlíteni. Az első kérdéskör az adatátadások garanciális szabályainak kérdése, elsősorban a kapcsolati azonosító tekintetében. Volt olyan - a kormány által nem támogatott - módosító indítvány, amely a kapcsolati azonosító teljes elhagyását javasolta, a zzal az indokkal, hogy a törvényjavaslat nem tartalmaz kellő garanciát az adatállományoknak a kapcsolati kód alkalmazásával történő jogszerűtlen összekapcsolásának megelőzésére, valamint a kapcsolati kód képzésére és alkalmazásának időtartamára. (17.30) Te kintettel arra, hogy a kapcsolati kód képzése és alkalmazásának időtartama a különböző adatállományokban egyedi, a konkrét garanciális szabályokat az ágazati törvényekben kell meghatározni, beleértve azt is, hogy az egyes ágazatok milyen adatokat igényelhe tnek a kapcsolati kód használatával. Miután magunk éreztük a felvetés indokoltságát, vagyis azt, hogy a részletes szabályok hiányában a garanciarendszer nem zárt, elfogadni javasoljuk az emberi jogi bizottság azon módosító indítványait, amelyek egyrészt el őírják a kormány részére, hogy az ágazati törvények módosítását április 30ig nyújtsa be az Országgyűléshez, másrészt azt, hogy e törvény és az ágazati törvények módosítása azonos időpontban lépjen hatályba, valamint felhatalmazást ad a kormánynak, hogy re ndeletben szabályozza a közigazgatásban személyes adatok továbbításának belső ellenőrzési rendjét. A kormány nem támogatja azt a módosító indítványt, amely az ingatlannyilvántartást elhagyni javasolja a személyazonosító használatára jogosítottak köréből. Véleményünk szerint e területen éppen a jogbiztonság érdekében van szükség a személyazonosító használatára azért, hogy az ingatlannyilvántartást vezető szerv az ingatlantulajdonosok, illetőleg a kötelezettek aktuális név- és lakcímadatait szükség esetében biztonsággal be tudja szerezni a személyi adat- és lakcímnyilvántartástól. A személyazonosító belső azonosítóként történő használatának jogára a tulajdon biztonsága érdekében is szükség van, ugyanis ennek alkalmazásával az ingatlannyilvántartást vezető s zervek teljes biztonsággal meg tudják állapítani a tulajdonos azonosságát, és ezzel a visszaélések jobban kiküszöbölhetők. Végezetül, a Fidesz képviselője kifogásolta, hogy a törvényjavaslat túlterjeszkedett az országgyűlési határozatban foglaltakon, amiko r a Központi Statisztikai Hivatalt felhatalmazni javasolja arra, hogy személyazonosító adatokat igényelhessen a személyi adat- és lakcímnyilvántartásból. E kérdésre valóban nem terjed ki az országgyűlési határozat, azonban a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvényt összhangba kellett hozni az utóbb elfogadott statisztikai törvénnyel, amely feljogosítja a KSHt arra, hogy törvény alapján az adatvédelemre vonatkozó szabályok megtartása mellett személyes adatokat egyedi azonos ításra alkalmas módon statisztikai felhasználás céljából más adatkezelőtől átvegyen. A statisztikai törvény garanciális szabályt is tartalmaz a személyazonosító adatok indokolatlan használata ellen, amikor előírja, hogy azokat záros határidőn, vagyis egy é ven belül törölni kell. Tisztelt Képviselőtársaim! Remélem, hogy e törvény elfogadásával, kiegészítve az előbbiekben említett ágazati törvénymódosításokkal, végre alkotmányos és megnyugtató megoldást tudunk találni a személyi számmal kapcsolatos több éves vita lezárására. A rendszerek átalakítását már most meg kell kezdeni ahhoz, hogy az új azonosítók 1997. január 1jétől zökkenőmentesen működni tudjanak.
